Kövess minket Facebookon.
Király Eszter
A szeretlek szó ellentéte nem a gyűlöllek, hanem a szerettelek. Így, egyszerűen múlt időben. És ha szerettelek, azt jelenti, hogy valaha számítottál, hogy helyed volt mellettem és figyeltem rád. Ha szerettelek, akkor elengedtelek.
olvass tovább
Király Eszter
Miért olyan nehéz olyan embert szeretni, aki nem szereti önmagát? Egy önleértékelő ember azt gondolja, szeretni csak „kifelé” lehet, a szeretet csupán másokra vetülő érzés, és soha nem lehet egyszemélyes. Az önmagukkal rossz viszonyban lévő emberek nem értik, mit szeressenek önmagukon, közben pedig figyelemre, elfogadásra, dicséretre, és szeretetre szomjaznak.
olvass tovább
Király Eszter
Az exeket elfelejtik, ugye? Vagy húzzuk, vonszoljuk szuszogva, fújtatva a szellemét az új kapcsolat szép, frissen festett falai közé? Bezárult egy ajtó, kinyílt egy másik. Odabent napfényes, madárcsicsergős, reggeli frissesség van, egy új nap, új fejezet kezdete, mégsem kezdünk új életet a lerombolt, majd újépített ragyogó tisztaságban.
olvass tovább
Király Eszter
Folyamatos lelki energia befektetésére és a fogadalmunk megújítására van szükség minden kapcsolatban ahhoz, hogy hosszútávú boldogságot hozzon az együttlétünk.
olvass tovább
Király Eszter
Már nem vagyok hajlandó megérteni az emberek viselkedését. Már nem analizálom ki mit mondott, mit gondolhatott közben, és miért. Már nem keresek indokot a köddé válásra, erre a ma időkben divattá vált, némán beszédes kommunikációs formára, a kikapcsolt telefonra, a lebeszélt és soha sorra nem kerülő találkozásokra, a látszólag nagy súlyú kimondott szavakra, melyek azonban gyorsabban pukkannak el és vesznek semmibe, mint egy szappanbuborék.
olvass tovább
Király Eszter
Valódi szeretet, tisztelet, empátia és elfogadás akkor lesz kapcsolatainkban, ha mindenki képes felismerni és tiszteletben tartani saját és a másik határait.
olvass tovább
Király Eszter
Útjaink mióta keresztezik már egymást? Hányadik alkalommal állok már a keresztútnál, azt remélve, most végre arra az útra lépek, ahol soha többé nem találkozom veled? A sorsunk úgy tűnik, élvezi, hogy csapnivalóan rossz ripacsokat csinál belőlünk. Szántszándékkal játszunk botrányosan tehetségtelenül a való élet színpadán, előre elrendelt sorsú tragikus hősök vagyunk, kiknek az élete eredendően boldogtalan.
olvass tovább
Király Eszter
Az érzelmi kommunikáció ma nehezebben megy, mint valaha, sok férfi nem vállalja fel az érzéseit, inkább mélyen elnyomja azokat, amely így az ösztönök szintjén tör felszínre, és válik gyakran agresszív, vagy passzív-agresszív cselekvések alapjává, pedig az erőszak nem férfierő.
olvass tovább
Király Eszter
A kapcsolatunk vegytiszta, és lelki értelemben nem is vágyunk poligámiára. Miért is tennénk, mégis az évek, a rutin, a ritkuló minőségi idő, a beszürkült hétköznapok kifelé fordíthatják a figyelmünket, ha engedjük.
olvass tovább
Király Eszter
Őszinteség nélkül nem építhető bizalom. Ahol nincs őszinteség, ott a legfontosabb, legértékesebb emberi kapcsolatok vesznek a semmibe. A megtévesztéssel, hazugsággal, csalással, elkendőzéssel minden kapcsolat megreked, nem fejlődik, a bizalom sérül, majd teljesen eltörik.
olvass tovább
Király Eszter
Szenvedéllyel, „hegyes fogakkal” marjuk egymás ajkát, és a kezdeti vonzalom módosult tudatállapotában képtelenek vagyunk szavakba önteni, amit érzünk. Intenzív testi vágy, vagy mindent elsöprő szerelem? Az szexuális vágy könnyen elhomályosít minden intuíciót, az ösztön és a hormonok játszanak velünk kegyetlenül édes játékot, egy ideált látunk, aki megrészegít, nem vagyunk beszámíthatók, ne is várja el senki, mert józan ítélőképességünket kint hagytuk a küszöbön kívül.
olvass tovább
Király Eszter
Félve, bátortalanul, vigyázva, fóbiáktól szenvedve, gyanakodva? Őrülten, mohón, birtokolva? Szabadon, magabiztosan, pozitív gondolatokkal, bizalommal telve? Hogyan szeretsz?
olvass tovább
Király Eszter
A szeretetnek, szerelemnek nincsenek szakaszai, de a párkapcsolatnak végig kell lépdelnie a fejlődés fokain. A szerelem kezdeti bódult, euforikus, fantázia által vezérelt lebegésében sem időt, sem teret nem érzékelünk, a másik ember valódi énje rejtve marad, egy pozitív tulajdonságokkal felruházott ideált látunk. Ebben az összeolvadó, szimbiózis szerelem szakaszban legyünk óvatosak, sok torzítás színezi a másikról alkotott képet, a reális kép kialakulásához is idő kell.
olvass tovább
Király Eszter
Egy jó kapcsolat olyan, mint a tánc. Ha nem kapaszkodunk össze, ha nem préselődünk össze túlságosan, akkor elegendő terünk, és levegőnk marad, akkor tudunk igazán felszabadultan együtt mozogni. Ha túl erősen szorítasz, akkor az életterembe hatolsz, a privát zónámba csörtetsz, akkor felszabadult, örömteli lépéseimben akadályozol, egymás lábára taposunk majd, és suta, erőltetett, görcsös megfelelésbe csap át az egykori gyönyörű, egymást szabadon engedő, mégis egy ütemre mozduló, gyönyörű táncunk.
olvass tovább
Király Eszter
Eljött az ideje az őszinte szavaknak, ne bújjon meg a kétség minden egyes találkozásban. Ne legyenek félbehagyott, bújtatott utalások, amikor a másik ember már éppen kötődni, bízni kezd, hogy „nem vagyok még túl az exen”, és „nem állok még készen egy új kapcsolatra”, mert ez egyáltalán nem fair.
olvass tovább
Király Eszter
Egy időrablóval az élet csupa nyugtalanságot hozó kérdőjel. Egy időrabló, ha nem figyelek, szorosan körém tekeri ragaszkodása súlyosan nehéz, láthatatlan selyemszálait, de kiderül, csak fojtó, rusnya gumikötél az, amivel magához láncol. Minél távolabbra menekülnék, annál nagyobb erővel, és fájdalommal ránt vissza magához.
olvass tovább
Király Eszter
Egy felnőtt nő megtanulta szeretni és értékelni önmagát. Megtapasztalt már fatális, fájdalmas szívtöréseket, megtanulta elengedni azt, amire már nincs ráhatása, és megtanulta renoválni, újra széppé, befogadóvá, méltóságteljessé varázsolni önmagát. Mert gerincet, tartást növeszteni, éretté válni sokszor fájdalmas és hosszadalmas, szívleckék, csalódások, térdre esések, majd korona igazítások sorozata.
olvass tovább
Király Eszter
Miért vándorlunk kapcsolatról kapcsolatra, és keressük folyamatosan ideális társunkat? Lehet, hogy csak egy makulátlan álomképet kergetünk, amelyben saját tökéletességünket is megláthatjuk, mert szükségünk van egy pozitív tükörre önmagunkról?
olvass tovább
Király Eszter
Mikor állsz készen állsz egy új kapcsolatra? Amikor már nem kínzó az egyedüllét. Lényed már nem vágyik olyan fájón-sajgón egy társra, teljes egésszé váltál, nem kiabálsz, sírsz a másik feledért, egésszé váltál.
olvass tovább
Király Eszter
Amikor valaki a szerelemtől akar boldog lenni, akkor kizárólag egy kapcsolaton belül érzi magát teljesnek és boldognak. Önbecsülése, saját értékeiben való hite, jókedve, testi-lelki jólléte kizárólag a társa ítéletétől, vagy aktuális hangulatától függ, csak a másikra gondol, megfeledkezve önmagáról.
olvass tovább
