KERESD A NŐT / Lélekhangok


A múltnak is jár néha köszönet

Nekem is van múltam és lesz is még. De már nem fáj, már nem ijeszt meg visszatekintenem. Mert a múltam is én vagyok. Mostanra már tudom, hogy az összes megtörtént pillanata segített abban, hogy önmagam legyek, és azzá váljak, aki valójában vagyok.

olvass tovább

A valódi intimitás nem az ágyban kezdődik

Párkapcsolatra vágyunk és annak minden tartalmára amilyen gyorsan csak lehet. Az a szomorú helyzet, hogy az „instant” szelleme, már a kapcsolatainkba is beférkőzött, és ha ez önmagában nem lenne elég baj, ezt megsózza az is, hogy már a megismerkedésünk pillanatától kezdve, úgy lépünk a másik felé, mintha az ellenségünk lenne, akit le kéne győzni, és komoly játszmázási hadműveletekbe kezdünk, annak érdekében, hogy ne mi kerüljünk ki vesztesként.

olvass tovább

A szerelem elmúlásának jelei

A szerelem mindig azt az ígéretet hordozza, hogy örökké fog tartani. Egy kapcsolatot nem kidobunk, hanem megjavítunk. De hol van az a pont, amikor már az elengedés kisebb károkkal jár? Mik azok a jelek amikor jobban oda kell figyelni? Most leírunk nektek 5 erre utaló jelet, ha ezek jelen vannak, akkor nem biztos, hogy tovább kell húznotok a döntést.

olvass tovább

Túl bő volt rád a szeretetem

Azt hiszem, nem így tervezted, amikor először megláttál. Hidd el, hogy én sem, mégis úgy ugrottam fejest a szerelmedbe, mint egy őrült bungee jumpingozó, csak az volt a baj, hogy nem voltam kellően bebiztosítva. Vérző orral szálltam ki a medencéből, mert túl sekély volt a víz.

olvass tovább

Hol vagytok, régimódi férfiak?

Hol vagytok, régimódi férfiak? Énekeltek-e nekünk bús-szerelmes melódiát az ablakunk alatt? Figyelitek-e, ahogyan halvány fény villan, függöny rebben, mert ott vagyunk, ott várakozunk mögötte, aprócska szobánk rejtekében, mi régimódi lányok. Hol vagytok, ti régimódi férfiak, akik nem tartotok minket őskövületnek, vagy lovagkorból visszamaradt, lóháton illedelmesen keresztben ülő, hibbant időutazóknak?

olvass tovább

Te mennyire vagy szétesve?

Valószínűleg többségében fogalmunk sincs róla, hogy mennyire is vagyunk szétesve. Ugyanis viszonyítunk a körülöttünk élőkhöz, meg az országhoz, meg kábé mindenhez. Mivel az egész meglehetősen szét van esve, mentálisan, erkölcsileg, egészség és élet minőség tekintetében, többnyire nem vesszük észre azt, hogy ez nem éppen a legjobb. Ha finoman fogalmazok.

olvass tovább

Nem Fog

Vannak mondatok, amelyeket újra és újra elmondunk magunknak, hátha egyszer igazak lesznek. „Majd megváltozik.” Majd belátja, majd jobban fog szeretni, majd észreveszi, hogy mit veszít el, ha így folytatja. Majd… majd… majd. De nem fog.

olvass tovább