Kövess minket Facebookon.
A traumák hatására az ember sokszor teljesen elveszíti önmagát. Egyértelmű az, hogy ez hatással lesz a környezetére is. Ahogyan az is egyértelmű, hogy rengeteg fázisa van a traumák feldolgozásának, és ehhez bizony olykor szeretteink vagy szakember segítsége elengedhetetlen
olvass tovább
Czene Alexandra
A pszichológusok úgy definiálják ezt a kórképet, hogy ez egy antiszociális személyiségzavar, melyet a rossz életkörülmények, különböző lelki traumák váltják ki.Sok rosszat tesznek a környezetükben élő embereknek, ezért mindenféleképpen ügyelni kell rá, hogy ne kerüljünk a hatásuk alá. De miről is ismerhetjük fel őket?
olvass tovább
Varga Maja
Minden ember máskor ér be, máskor ért meg bizonyos dolgokat. Ugyanazon az úton megyünk keresztül mindannyian, csak más lelkiállapottal és másmilyen időszakaszban. Van, hogy egy kapcsolatnak ezért is szakad vége, mert nem ott tartanak a benne lévő felek, ahol tartani kéne ahhoz, hogy egy jól működő kapcsolatot kapjanak meg az egyenlet végén. Az élet, a sors útvonala ugyanazon a térképen ugyanúgy megtalálható mindenki előtt, csak az elágazások, a megállások, a néhánykori visszafordulások vannak máshová felrajzolva. Az útvonal ugyanaz, a belső utazások és traumákkal való törődés és feldolgozás lesz más és más.
olvass tovább
Varga Emese
Sajnos nem egyedi eset, hogy valaki nem kapta meg kiskorában azt a szeretetet, amire annyira vágyott, és ez a felnőttkori viselkedését is nagyban befolyásolja. De mik is azok a jelek, amiből le lehet szűrni, hogy valakit az őt ért traumák miatt reagál másképp egyes helyzetekre?
olvass továbbSajnos nem egyedi eset, hogy valaki nem kapta meg kiskorában azt a szeretetet, amire annyira vágyott, és ez a felnőttkori viselkedését is nagyban befolyásolja. De mik is azok a jelek, amiből le lehet szűrni, hogy valakit az őt ért traumák miatt reagál másképp egyes helyzetekre?
olvass továbbSajnos nem egyedi eset, hogy valaki nem kapta meg kiskorában azt a szeretetet, amire annyira vágyott, és ez a felnőttkori viselkedését is nagyban befolyásolja. De mik is azok a jelek, amiből le lehet szűrni, hogy valakit az őt ért traumák miatt reagál másképp egyes helyzetekre?
olvass tovább
Varga Maja
Minden ötödik embert ér valamiféle atrocitás. Csak minden negyedik ember mer teljesen őszintén beszélni a lelki részről, a traumákról, az érzésekről, a bántalmazásokról. A verbális bántalmazásnak általában nincsenek fizikai jelei; nem történik tettlegesség. Viszont ettől még a nyoma nagyon is megmarad bennünk. Nem az számít, hogy mikor, hány évesen történik meg velünk az erőszak, hanem az számít, hogy egyáltalán átéltük.
olvass tovább
Király Eszter
Legvonzóbb, és egyben legsérülékenyebb tulajdonságunk az egészséges önbecsülés. A gyermekkori traumák, verbális erőszak, az érzelmi, fizikai bántalmazás, később a negatív élettapasztalatok, szakítás, válás, az alkalmatlanság, kirekesztettség érzése folyamatosan, rétegről, rétegre rakódnak lelkünkre az évek során.
olvass továbbAnnyiszor olvastam már, hogy a szüleid azt adták, amit tudtak, szerettek, csak ennél többet nem adhattak és, hogy mindezek folyamán meg kell bocsátanom, hogy úgy érzem, tartozom magamnak és a sorstársaimnak is egy poszttal ezzel kapcsolatban.
olvass továbbVajon miért van az, hogy amikor lelki sérülésről van szó, türelmetlenek vagyunk és nem adunk magunknak időt a regenerálódásra? Ha valóban helyre akarsz jönni, ahhoz az kell, hogy újra visszatalálj önmagadhoz. De ez egy hosszú és nehéz folyamat.
olvass tovább
Varga Maja
Gyerekként mindenki nárcisztikus, jelentette ki Dr. Máté Gábor. De miért olyan nehéz magunkat rávenni arra, hogy ráeszméljünk, a nárcisztikus is traumákkal küzdő személy és pont olyan, mint mi?
olvass továbbSzinte futótűzként terjedt el egy 16 éves fiú tragikus története. 16 év, csupán ennyi jutott neki végül az élet nevű, kacskaringós útból. A napi szintű bullying, amellyel szembesülnie kellett, öngyilkosságra sarkallta, és az emberek többsége csak értetlenül néz, hogyan is történhetett mindez. Cikkek tömkelegei boncolgatják a miérteket, a lehetséges okokat, a szülői felelősséget, de feltűnt egy másik szegmens, amivel azt hiszem megint csak nem foglalkozunk eleget.
olvass továbbAzt már régóta tudjuk, hogy a szülői minta nagyban befolyásolja a felnőttkori személyiség kialakulását, valamint azt is, hogy mennyiben tudunk határokat húzni másokkal szemben. Egy mérgezői apakép azonban sokkal nagyon hatást gyakorol egy lány életében, mint gondolnánk.
olvass tovább
Hári Katalin
Orvos- Tóth Noémi 2018-ban írta meg az első könyvét, az Örökölt sors címmel. Fő érdeklődési területei a transzgenerációs átadások, a korai kötődés felnőtt párkapcsolatokra gyakorolt hatásai és a traumák élethosszig tartó befolyása. Csomó kérdésre kerestem a választ, mikor szembe jött velem ez a könyv. Ha kíváncsi vagy arra, mennyire befolyásol, hogy milyen neműnek akartak téged, hogy vártak-e rád, hogy mit jelent a testvérsorrend, akkor ez a könyv neked szól. Rávilágított a tényre-hogy minden csak akkor mutathat javulást, ha dolgozunk vele, ha beleereszkedünk a legsötétebb titkokba is. Elhoztam pár kedvenc sorom a könyvből, jó szórakozást hozzá.
olvass tovább
Váczy Gabriella
A kényszeres kontroll, másnéven irányításmánia mögött mindig félelem lakozik. Ezen félelem gyökere szerteágazó lehet. Ide sorolhatóak különféle gyermekkori traumáink, félelmünk az elhagyatottságtól a jelenben, esetleges fájdalmas nehéz szituációk elől való menekülés.
olvass továbbSzerencsére ma már egyre többet beszélünk a gyermekkori traumák hatásairól, arról, hogy bármennyire is szeretnénk, a múltunkat nem tudjuk kitörölni és attól még, hogy mi nem akarunk foglalkozni vele, az még nagyon is foglalkozik velünk.
olvass továbbAz életünkben van két igazság, amit sokszor csak későn értünk meg. Az egyik, hogy néha nem is azok vagyunk, akinek sokáig gondoltuk magunkat. A másik pedig az, hogy ha egyszer elveszted azt, amit valódi boldogságnak hittél, az még nem azt jelenti, hogy a további életed boldogtalan lesznek. Sajnos az érzelmi traumák nyomot hagynak, olyan nyomokat, melyeket sosem felejtünk el...
olvass tovább
Varga Maja
Van egy könyv, Paolo Cognetti Nyolc hegy című műve. Létrejött egy olasz-belga-francia koprodukció 2022-ben, aminek az alapját ez a könyv adta, és aminek a filmes adaptáció címe is változatlan maradt: Nyolc hegy. A rendezést egy belga párosnak köszönhetjük, akik a való életben is egy párt alkotnak: Felix Van Groeningen és Charlotte Vandermeersch.
olvass tovább
Barna Berni
Néha elmélázom azon, hogy mennyire fájdalmas, hogy mi emberek valami elfojtott beletörődésben élünk. Természetesnek tartjuk a nehézségeket, a szenvedést, a leépülést, azt, hogy elhasználódva, megnyomorodva halunk meg.
olvass tovább
Soós Alíz
Testi tünetekkel, betegségekkel, életvezetési témákkal jönnek hozzám a kliensek. Azt érzik, beszorultak egy helyzetbe, nem találják a megoldást, a kiutat. Ez elindít bennük egy erőltetett igyekezetet: meg akarják oldani a problémákat, túl akarnak lenni rajta, meg akarnak gyógyulni. Sokszor magukban keresik a hibát: „Mit kell magamon változtatnom, hogy megszűnjenek a problémáim? Mit csinálok rosszul? Mire kellene még rájönnöm/felismernem?”
olvass tovább
