Hiányzol
Hiányzol, annyira hogy nem tudom szavakba önteni. Mégsem kereslek. Büszkeség? Tartás? Talán csak elegem lett a talányokból, és úgy döntöttem elsétálok, amíg még megőrzöm önmagam és az önérzetem sem zúzod szét.
olvass továbbHiányzol, annyira hogy nem tudom szavakba önteni. Mégsem kereslek. Büszkeség? Tartás? Talán csak elegem lett a talányokból, és úgy döntöttem elsétálok, amíg még megőrzöm önmagam és az önérzetem sem zúzod szét.
olvass továbbAz eltelt idő ellenére úgy érzem valami nem teljes, valami mintha hiányozna. Persze, senkinek se tökéletes az élete, legyintek és folytatom a napom. Majd este az érzés újra belém hasít, és rájövök, hogy nem valami, hanem valaki hiányzik. De nem az egyedüllét ellen makacsul küzdve, hogy csupán valaki legyen mellettem, legbelül már érzem egy ideje, hát kimondom, Te hiányzol.
olvass továbbTe is biztos átestél már azokon a bizonyos napokon, amikor az első randevú után már azt várod, hogy hívjon, minden reggel, és este a telefonodat nézed kaptál-e tőle üzenetet, hogy mennyire hiányzol neki. Akkor tegyél fel magadnak egy egyszerű kérdést: azért vagy ilyen, mert te is ugyanazt érzed, mint ő?
olvass továbbMár nem tudok tovább várni rád. Millió és egy alkalommal próbáltam mentségeket felhozni arra, hogy miért tartunk itt. Valahányszor ki akartalak zárni az életemből, mindig nyitva hagytam az ajtót neked résnyire, hátra a cipőd orrával mégis megpróbálsz újra belépni. És majd minden más lesz...
olvass továbbHosszú hetek teltek el, de még mindig élesen emlékszem arra a napra, mintha csak tegnap lett volna Pontosan emlékszem arra, hogy mennyire sírtam, ahogyan hazafelé tartottam, mert tudtam, hogy ez most végleges. Tudtam, hogy valóban vége van.
olvass továbbTudod lehetne könnyű is. Lehetne habkönnyű velem, hiszen lehetnék én a tökéletesre szárított hajjal almáspitét sütő, 1000 wattos mosolyú nő életed színpadán, az, aki azt mondja, hogy igen drágám és aki olyan üzeneteket ír neked, hogy hiányzol, siess haza. Lehetnék én az, aki nem gondol túl, aki nem akar a megszokásból kiszakadni néha és az is, akit úgy mutatsz be anyádnak, hogy „megtaláltam, ő az.”
olvass továbbHiányzik, hogy rám nézz, hogy hozzám érj, hogy elmosolyodj, amikor hozzád érek, hiányzik, hogy melletted aludjak el, és melletted ébredjek fel. Hiányoznak a séták, a beszélgetések, az, hogy meghallgass, és úgy igazán rám figyelj.
olvass továbbSajnos az emberek hajlamosak rá, hogy nem értékelik a dolgokat, és természetesnek veszik azokat a mindennapjaikban, míg el nem veszítik őket, és nem szembesülnek azoknak hiányával. Ugyan ez a szabály érvényes akkor is, ha nem valamiről, hanem valakiről van szó.
olvass továbbVajon felér-e bármelyik fóbiánk azzal a tudattal, hogy szeretetkapcsolataink végesek? A mindennapi rohanásban sokszor észre sem vesszük, de amint megállunk, és egyedül maradunk a gondolatainkkal; amikor nem szól sem a rádió, sem a TV, amikor nem temetkezünk bele egy filmbe, azért, hogy lecsitítsuk az elménk; ránk tör az a bizonyos szörnyen hiányzol érzés. Hiányzol, mert a lelkem egy darabját vitted magaddal a messzeségbe, és ez a darabka nem pótolható, nélküled.
olvass tovább