Kulcsszó keresés /


Túl a nagy hullámokon

A Számkivetett c. filmnek abban a jelenetében, mikor Chuck Noland (Tom Hanks) végül egy rönkökből és ágakból eszkábált tutajon átjut a szinte állandóan hullámzó tenger támasztotta akadályon, felszabadul, kitör belőle az örömteli nevetés. De szinte azonnal szembesülni kényszerül a ténnyel: elhagyott egy biztonságos állapotot a rendkívül bizonytalan szabadság és reményteli jövő kedvéért. Mert abban ott volt a boldogság talányos képzete. A megmenekülésé, a megmentődésé. Talán a lehetősége is. Nem a filmről szeretnék most beszélni, sokkal inkább erről a mezsgyéről, a biztonság, a képzelt, a vágyott, az elérhető és az elengedett biztonság kereszteződéseiről.

olvass tovább

„Nevetek, de közben könnyezem” – Fájdalmakat rejtett Szécsi Pál mosolya

Örök, szeretetre vágyó, elhagyott kisfiú volt ő egész életében. Palika, ahogyan környezete nevezte, egész életében szerelmes volt. Végig a Nőt kereste, aki lehetett volna társa az életben, és pótolhatta volna anyját, aki elhagyta őt, és két testvérét. Szécsi Pál 1944. március 19-én született. A kisfiús sárm, és a vonzó külső mögött szomorú élettörténet húzódott. Egyéves volt, amikor zsidó származású apját kivégezték, anyja pedig három gyerekét elhagyva, elhatározta, hogy új életet kezd, Amerikába disszidált, és kilencszer ment férjhez.

olvass tovább

Köszönöm, ég veled!

Hihetetlen számomra, még talán fel sem fogtam teljesen, hogy végleg vége van, elmentél. És veled együtt ment az a rengeteg sok rossz, káosz, könny, a napokig, hetekig, hónapokig tartó sírás, a pokol, az idegösszeroppanás, a lelkileg kimerülés, a fizikai-szellemi leépülés, az éjszakákon át tartó gyomorideg, a rengeteg sok csalódás, a hazug emberek, és az arcomat, szívemet forrón perzselő pokol, amit kaptam tőled, ami miatt oly sokszor a padlóra kerültem, mert egy idő után már elhagyott az erőm, és ami ahhoz vezetett, hogy feladjam.

olvass tovább

Egy elhagyott nő

  • 2017. október 14.

Belenézett a tükörbe és egy idegen nézett vissza rá. Ez már nem az a nő volt, aki egykor ragyogott. Aki mindig energiával teli volt, és aki gyakorta volt képes másokat is feltölteni. Szerette az életet, de most nem ismert magára. Hová tűnt a szikra?

olvass tovább

Elhagyott az anyám!

  • 2014. március 21.

Nehezen növünk fel, és még nehezebben váltunk szemléletet a személyes sorsunkkal kapcsolatban. A család, a párkapcsolat mindenki életében olyan terület, amit nem, vagy csak nagyon ritkán tud józanul, ép ésszel kezelni. A szüleinkkel kapcsolatos félelmeink, vágyaink pedig jórészt soha, vagy csak nagyon nehezen gyógyulnak. Vannak dolgok, események, amelyekkel kapcsolatosan nehezen növünk fel, rettenetes erőfeszítések árán sem tudunk szemléletet váltani.

olvass tovább

Idegen házak úrnője

  • 2013. október 20.

Tegnap megint vele álmodtam. Nem volt vidám álom. Tudod, még mindig fáj, hogy elhagyott, pedig nem ma történt. Emlékszel erre Veronka? Május volt, és ezután a május után nehézszagú, terhes időszak következett.

olvass tovább

Elhagyott feleséged

  • 2013. szeptember 17.

Ennek a nőnek nem számított semmi. Gátlástalanul válogatott a férfiak között, rendszerint bankkártya és státusz alapján, és ezzel csak annyit ért el, hogy sosem értette meg a valódi szerelem lényegét. Rettenetes lehet így élni, te. Sokat gondolkodtam ezen a nőn, Juli, de már nem mondom meg neked, hogy is hívták, mert az ilyen neveket jobb, ha minél előbb kiereszti a fejéből az ember. Vagy meg se jegyzi igazán.

olvass tovább

Kirúgott a pasim, padlót fogtam

  • 2013. augusztus 08.

Ha imádatod tárgya szakított veled, jogos a kétségbeesés, az elkeseredés, a bánat. Hiszen az, akit szerettél, sőt, még mindig szeretsz, kizárt téged az életéből. Piszkosul tud fájni. Ilyenkor a legkeményebb nő önbizalma is megroppan – úgyhogy természetes, ha feleslegesnek, kifosztottnak érzed magadat. Az első megrázkódtatás után azonban érdemes kifejleszteni a túlélési stratégiát. Cikkünk szerint öt egymást követő lépésben.

olvass tovább