Kulcsszó keresés /


Az újrakezdést nehezíti, ha valaki folyton visszanéz

Az exeket elfelejtik, ugye? Vagy húzzuk, vonszoljuk szuszogva, fújtatva a szellemét az új kapcsolat szép, frissen festett falai közé? Bezárult egy ajtó, kinyílt egy másik. Odabent napfényes, madárcsicsergős, reggeli frissesség van, egy új nap, új fejezet kezdete, mégsem kezdünk új életet a lerombolt, majd újépített ragyogó tisztaságban.

olvass tovább

Ha egyszer bezárom az ajtót, az végleg bezárul

Lehet, hogy nem értesz velem egyet, az is lehet, hogy lekicsinylően mosolyogsz, de én ragaszkodom ehhez. Egy kapcsolatban két ember van, mindkettőnek helyt kell állnia benne. A szabályok, határok, ritmus és feladatok teljes mértékben a pár sajátjai, de sok mindenben az összes pár egyezik, szerintem a kommunikáció is köztük van.

olvass tovább

Lehetnék több is

„Úgy érzem megbuktam.” – Ez az a mondat, melyet sokan magunkban rejtegetünk. Aminek tudat alatt hatalmat adtunk és ami miatt egyre jobban szorongó emberekké válunk. Sokszor talán már észre sem vesszük, hogy kifelé is, akarva akaratlanul, erről kommunikálunk. Minden kiáramló tettünkkel, gondolatainkkal, megerősítjük azt a belső frusztráltságunkat, hogy tényleg nem jó az életünk, értéktelenek és áldozatok vagyunk a saját életünkben. És ezzel a kör bezárul, hiszen az vagy, amit elhiszel magadról.

olvass tovább

Kell a papír a szerelemhez?

  • 2017. október 17.

A legnagyobb szerelemben is ott a kétely. Ameddig nincs házasság, nincs tényleges felelősség, az ajtó nyitva, bárki elmehet, amikor úgy érzi elég volt. Viszont, ha már felkerült a karikagyűrű, az ajtó bezárult.

olvass tovább

Kagyló

A kagylóhéj becsukódik. Szimplán csak összezáródik. Mint ahogyan a szívem is teszi, amikor hideg vagy velem. Nem tudok olyanná válni, amilyet szeretnél, talán ez a baj. Talán csak annyi, hogy túl törékeny a lelkem vékony fala. Amin áttörsz mindig, minduntalan.

olvass tovább

Ragyogó korban élünk!

  • 2016. szeptember 23.

Így van ez akkor is, ha nem látszik annak. Soha ennyi lehetőségünk nem volt, hogy megpróbáljunk másképp élni, rájönni, hogy hiába keresünk felelőst a mi életünkért – bezárul a kör, és maradunk mi magunk: csak mi tudjuk megváltoztatni, hiszen mi magunk éljük, magunk teremtjük.

olvass tovább

Mióta te tartasz…

  • 2015. május 22.

Valahogy túl sok volt a smink. Túl magas volt a cipő sarka, és túlságosan erős volt az a parfüm. Az a nap a túlzások napja volt, az évszakhoz képest túl hideg volt és a taxi túl későn érkezett. Mindig ez történik, amikor valaki ismeretlenül, először hajt be oda, már az összes felmenőjét elátkozták annak, aki az utca végéről kezdte a számozást. A hátsó ülésre ült, bezárult arccal és gyanakvó szívvel, nem tudta, mit hoz idén a karácsony. A sofőr a reptérre menet beszélgetni próbált, könnyed témákról, mint például ajándékvásárlás és az ünnepi menü, de hamar békén hagyta, hiszen utasa csupán tőmondatokban válaszolt. Inkább letekerte kissé az ablakot, és a nőt most nem zavarta az arcába tóduló jeges huzat, legalább elnyomta az intenzív, már fojtó parfümillatot. A terminál előtt azonban felülkerekedett jólneveltsége, mégis boldog ünnepet kívánt neki.

olvass tovább