Kövess minket Facebookon.
Sikerült leredukálódnom 15 csajos ruhára, 5 cipőre, 1hálóingre, 2 itthoni melegítőre, fehérneműkre, 1 köntösre, 1 piros kabátra, 1 neszeszerre, az arany ékszereimre, 3 táskára, 2 bőröndre (amikben mindezeket elhoztam), 5 dosszié hivatalos iratra, a bizonyítványaimra. Hogy dolgozni tudjak 1 laptopra és 1 nyomtatóra, meg az angol korrepetáláshoz az angol tankönyvekre.
olvass továbbÉn tényleg nem csináltam semmit. Vagy legalábbis nem tudok róla, hogy csináltam volna valamit, mert ha tudnám, hogy mit, akkor felírnám a varázsreceptek közé, amik szuperül működnek.
olvass tovább
Szakál-Szabó Szandra
Soknak tűnik, tudom! De ha abba belegondolsz, hogy 4 gyerkőc hogyan is jön sorra, akkor már nem is olyan sok az a 10 év. Nekem megadatott az a csoda, hogy 4 gyermekem van, DE ez pont annyira szép, mint amennyire nehéz meló!
olvass továbbMindenkinek különleges a gyereke valamiben. Az enyém, a sok minden más mellet abban is, hogy mindig eltért az átlagostól. Már a születési paraméterei is a "normális" tartományon kívül voltak. Nem szeretem a normális szót, mert ez nézőpont kérdése. Ehelyett inkább az átlagos kifejezést használom a továbbiakban.
olvass továbbSziasztok! Megjöttem. Itt vagyok Párizsban. El se hiszem. Olyan ez, mint egy valóra vált álom. Amikor megláttam a szobát, elsírtam magam a boldogságtól. Ízlésesen elegáns, a belváros szívében, ahogy öt csillaghoz illik.
olvass továbbÉn így élem meg. Minőségi idő együtt. Odafigyelünk egymásra, kávézó, vásárlás, sült krumpli, beszélgetünk. Amikor tehetem, péntekenként elhozom korábban a suliból, hogy „randizhassunk”. Egyedülálló anyaként sokszor vagyunk hárman. Ezért különleges és ritka minden alkalom, amikor csak kettesben tudok programot csinálni valamelyik gyerkőccel. Szeretem ezeket a mély beszélgetéseket.
olvass tovább
Szakál-Szabó Szandra
Érzem, hogy közeledik a tanév vége. Az érettségi vizsgák nagyban folynak! És én meg csak azt veszem észre, hogy az ovisaimat egyre nehezebben tudom felkelteni reggelente, hiába mennek aludni legkésőbb fél 9-kor.
olvass továbbHű de sokszor hallottuk ezt az iskolapadban. Hogy most még jó nekünk, de majd ha kikerülünk az Érettségi után a Nagybetűs Életbe, akkor majd megtudjuk, hogy milyen a Magyarok Istene. Féltünk, mert elhittük. Mert mindig attól félünk, amit nem ismerünk.
olvass tovább
