Eljön egyszer az a pont, ahol teljesen üresnek érzed majd magadat
Nincsenek céljaid, terveid, ambícióid. Nem érzel késztetést arra, hogy szervezkedj, emberekkel legyél, legfeljebb a jól bevált kis függőségeidet tartod életben, hogy adjanak a mindennapok unalmas fergetegében valami extázist. Fogalmad sincs, meddig tart, csak a túlélésre hajtasz, reménykedve a fényesebb folytatásban.
olvass tovább