Kulcsszó keresés /


A múltnak is jár néha köszönet

Nekem is van múltam és lesz is még. De már nem fáj, már nem ijeszt meg visszatekintenem. Mert a múltam is én vagyok. Mostanra már tudom, hogy az összes megtörtént pillanata segített abban, hogy önmagam legyek, és azzá váljak, aki valójában vagyok.

olvass tovább

Egyedülálló vagyok, nem magányos. Nőknek, akik kiléptek saját börtönükből

Egyedülálló. Ez azt jelenti, hogy egyedül állok a világban, magamra hagyatkozom, a saját támaszom, társam, barátom vagyok. A legnagyobb bizalmasom. Nem verem át magam, csak néha, de később biztosan őszintén beismerem a lelkemnek, ha hibáztam. Ha jól nézek ki, minden hátsó szándék nélkül megdicsérem a külsőm, nem akarom saját magam átlátszó indokokkal ágyba vinni. Azt és akkor csinálok, amit, és amikor szeretnék, nem kell elnézést kérnem, nem kell szabadkoznom.

olvass tovább

Ezeket a dolgokat tanultam meg az idő alatt, amíg önmagammal harcoltam

  • 2025. január 12.

Sokszor úgy érezzük, hogy mindazt, ami bennünk van, senki sem érti meg. Küzdünk és harcolunk önmagunk ellen, a belső démonjain ellen. Időközben pedig elfeledkezünk arról, hogy vannak dolgok, amiket éppen elég lenne csak elfogadni és a megfelelő helyre tenni magunkban. Amikor ezt felismertem, rájöttem segíthetek önmagamon, ha eszerint élem az életem. Ezeket a dolgokat fogadtam tehát el magammal kapcsolatban:

olvass tovább

Hiányzol

Hiányzol, annyira hogy nem tudom szavakba önteni. Mégsem kereslek. Büszkeség? Tartás? Talán csak elegem lett a talányokból, és úgy döntöttem elsétálok, amíg még megőrzöm önmagam és az önérzetem sem zúzod szét.

olvass tovább

Vége a némásagnak!

  • 2024. október 01.

Marcellina, a '80-as évek egyik legismertebb hazai sztárja, egy hihetetlenül fájdalmas és hosszadalmas időszakon van túl. Miután hangszalagjainak bevérzése miatt teljes némaságra kényszerült, az énekesnő számára a csend egyenlő volt a pokollal. „A hangom nélkül elveszítettem önmagamat is” – vallotta be őszintén. Egy hónapnyi abszolút némaság, amit Dr. Kiszel Csilla szakorvos írt elő, majd még jönnek majd a további csendesebb hetek… Számára ez nagy próbatétel.

olvass tovább

Nem fogom engedni, hogy rosszul bánj velem!

Amennyiben becsülöm önmagam, jól is bánok magammal, aligha fogom megengedni, hogy te rosszul bánj velem, és nem fogok félni attól, hogy ha magamat szükség szerint meg kell védenem. A helyes önbecsülés segít, hogy ne bántalmazzanak, de abban is, hogy ne váljunk bántalmazóvá - írja Pál Ferenc - A szorongástól az önbecsülésig című könyvében, mely mindenkinek ajánlott olvasásra, aki hadilábon áll a magába vetett hitével és/vagy olyanokat is elhitt önmagáról, aminek a fele sem volt igaz. A legtöbben egyébként ebbe a csoportba tartozunk. Sebeket hordozunk, szorongunk és a boldogságról álmodozunk.

olvass tovább

Férfiszempont: Hányszor érezted, hogy kong a lelked az ürességtől?

Még most is emlékszem azokra a hideg februári reggelekre. Alig két hónapja érkeztem haza Amerikából. A napjaimmal mással sem teltek, mint munkával, barátokkal, szórakozással és hosszúra nyúlt éjszakákkal. Ma már tudom, menekültem. Menekültem önmagam elől. Nem akartam egyedül lenni. Nem akartam azt a furcsa belülről rám törő érzést, amit akkor még nem is igazán értettem. Folyton kerestem valakinek a társaságát. Amikor másokkal voltam, boldognak éreztem magam...Ez a helyes kifejezés: éreztem. De valójában nem voltam boldog.

olvass tovább

Túl drága szerelmek

Eleinte konokul ellenálltam, önzőn csak önmagamat védtem, a saját lelki egészségemet védelmeztem, mert tudtam, hogy majd drágán megfizetek ezért a szerelemért. Ízekre tép majd kíméletlenül, kicsontoz, elveszi belőlem, ami kell, és tiszta, nemes emberi tulajdonságaimat viszi emlékül. Értőn kibányássza, felszínre hozza a gyenge nőt, én meg hagyom, hogy ő megszelídítsen, hogy megmentsen, hogy férfi legyen.

olvass tovább