Kulcsszó keresés /


Akkor támaszkodhatsz leginkább magadra, ha mentálisan is stabil vagy

  • 2024. október 24.

Gyakran mondják, hogy a belső munkát senki sem ússza meg, és milyen igaz. Manapság az egyik legfontosabb dolog, hogy megtaláld a harmóniát és a békét önmagadban, hiszen így fogsz tudni a legjobban támaszkodni magadra a nehéz élethelyzetekben. Lássuk be, manapság annyi minden bizonytalan, éppen ezért fontos, hogy megerősödj érzelmileg és mentálisan is. Ezek a dolgok jellemzik azokat az embereket, akik valóban stabilak legbelül.

olvass tovább

Negatív magatartásformák, amivel csak önmagadat mérgezed

  • 2024. október 10.

Ha belekerülünk a negativitás spiráljába, sokszor észre se vesszük, hogy úgy viselkedünk, mintha ki sem akarnánk kavarodni belőle. Egyszerűen elfogadjuk, hogy most nem jó, hogy a mérgező gondolatoknak létjogosultságuk van a fejünkben és felesleges erőfeszítést tennünk azért, hogy kiűzzük őket onnan. Pedig lehet ezt máshogy is.Van pár dolog, ami ismerős lesz neked, ha te is azt érzed néha, hogy mintha a saját boldogságod útjába furakodnál.

olvass tovább

Amikor az elménk bezavar - Ne hidd el minden gondolatodat

  • 2024. október 03.

Az egészséges és boldog élet jelentős részben azon múlik, hogy miként reagálsz a gondolataidra, valamint abban, hogy milyennek látod önmagad és a világot magad körül. Ha úgy érzed, hogy valami nincs rendben, akkor nagyon valószínű, hogy a gondolkodásmódodon kell változtatnod. Íme néhány tipp, hogyan teheted meg a kezdőlépést a javulást illetően:

olvass tovább

Nincs jogod elhasználni az érzéseimet csak azért, mert nem mersz önmagaddal szembenézni

Azt mondja, eltűntem, és érzed a súlyát annak, ahogy rád igyekezne rakni a terhet, mert még mindig nem érti, miért is szükséges önmagunkkal szembenézni. A saját képzelt valóságát, a valódiságtól való menekülésben van még mindig ahelyett, hogy felvállalja azt is, ami róla szól és nem csak rólam, nem csak a másikról. Meg sem hallja a másikat, hiszen nem kompatibilis azzal, ami a fejében zajlik. Mennyire hajlamosak vagyunk – mindenki, kivétel nélkül – ennyire bezárni magunkat, nem igaz? Lezárni valahogy a problémának tűnő kapcsolatokat, érzéseket, a másikat tűzve olykor a nyársra, persze, amikor megengedjük magunknak a feldolgozásokat, akkor a következő szintek egyike a beismerés lesz, amikor is megvalósul az, hogy valójában pont annyira vagyunk mindketten hibásak, amennyire senki sem. Külön emberek vagyunk, külön szívvel, múlttal, belső iránytűvel: mások a normalitásunk, az elfogadásaink, a megszokásaink, a megküzdési szokásaink. De ide el kell érni: a gyógyulást el kell kezdeni. Visszatérve az első mondatokhoz: a másik önmaga védekezésében hamisnak tartja, hogy minden két emberen múlik olyan szinten, hogy egymás viselkedését reagáljuk le tudat alatt. Nemcsak verbális, hanem fizikai párbeszéd is zajlik azok emberek között, akik az adott kapcsolatban vannak. Ha konstans szorongás van bennem miattad, akár 1%-ban is, és ezért nincs meg az a teljes bizalom, akkor igenis meg kell vizsgálni a másiknak is, hogy mit tesz ő ezért? De fordítva is igaz. A kapcsolatok párbeszédek: hangosan és halkan egyaránt, s ha ez nem működik, akkor fog minden kicsúszni a lábunk alól. Egymásra reagálunk. A barátság, egy szerelmi kapcsolat is két ember folytonos kommunikációja akkor is, ha a látható térben éppen csend van és káosz.

olvass tovább

Az út, ami segít visszatalálni önmagadhoz

Gyerekként, amikor még nem tudtam, mi azaz El Camino, azt hittem, hogy olyan, mint a Tour de France. Igazából szép tájakon sétálnak az emberek jó sokáig. Ma már van sejtésem miért választják az emberek ezt a zarándoklatot az életükbe. Miért érezhetik azt, hogy szükségük van erre a spirituális kapcsolódásra önmagukkal, mert ezen az úton, amire biztosan rátalálsz, az önmagad. Szabó Beáta Hair Stylist nemrég tért vissza az ő El Camino útjáról. Interjú a fodrásszal, aki a szalont zarándokútra cserélte.

olvass tovább

'Én most stagnálok'– Tévhitek erről a kijelentésről

Azt figyeltem meg, az emberi visszajelzések kapcsán, hogy a stagnálás szó egy teljesen negatív értelmezést kapott napjainkban. Pedig a stagnálás se nem pozitív, és se nem negatív, valahogy a kettő között helyezkedik el félúton. Az az időszak, az az állapot, amikor már átestél a mélyponton, amikor már elfogadtad, hogy mi történt, hogy hol vagy éppen, de még tart a feldolgozás és a sokkos állapot, hogy hova is helyezd el újra önmagadat. A feldolgozás időszaka.

olvass tovább