Idén tavasszal ismét elérkezik az óraátállítás időpontja: 2025. március 30-án, vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat. Ezzel hivatalosan is megkezdődik a nyári időszámítás, amely egészen október végéig tart majd. Az átállás célja, hogy a nappali világosságot hatékonyabban kihasználjuk, így energiát takarítsunk meg és hosszabb ideig élvezhessük a természetes fényt az esti órákban.
Miért állítjuk át az órákat?
Az óraátállítás története több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Először 1916-ban vezették be több európai országban, köztük Magyarországon is, energiatakarékossági céllal. A cél az volt, hogy a nappali órák során több természetes fényt használjanak, csökkentve ezzel az energiafelhasználást. Az intézkedés azóta többször változott, de az Európai Unió tagállamai jelenleg is alkalmazzák ezt a rendszert.
Bár az óraátállítás egyik fő előnye az energiamegtakarítás, az elmúlt évek kutatásai szerint ez a hatás minimális, és az emberek napi rutinjára gyakorolt negatív hatások – például az alvászavarok, a megnövekedett baleseti kockázat és a munkateljesítmény csökkenése – felülmúlhatják az előnyöket.
Európai és magyar helyzetkép
Az Európai Unió 2018-ban lakossági konzultációt indított az óraátállítás eltörlésének lehetőségéről. A válaszadók többsége (közel 80%-a) az óraátállítás megszüntetését támogatta. Ennek hatására az Európai Parlament 2019-ben megszavazta, hogy az uniós országoknak joguk legyen eldönteni, hogy a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazzák-e véglegesen. Azonban a tagállamok közötti egyetértés hiánya miatt a döntés végrehajtása elmaradt, így az éves kétszeri óraátállítás továbbra is érvényben maradt.
Magyarországon a kormányzat álláspontja szerint, ha egységes európai döntés születik az óraátállítás eltörléséről, akkor a nyári időszámítás lenne az előnyösebb választás. Jelenleg azonban az ország továbbra is alkalmazza az évenkénti átállást.
Milyen hatásai vannak az óraátállításnak?
Az óraátállításnak vannak pozitív és negatív hatásai is:
Előnyök:
Hosszabb ideig tartó nappali világosság az esti órákban.
Lehetőség a szabadtéri tevékenységek hosszabb élvezetére.
Bizonyos esetekben csökkentheti az energiafogyasztást.
Hátrányok:
Az alvási ciklus megzavarása, amely fáradtságot, koncentrációs problémákat és egészségügyi kockázatokat okozhat.
A közlekedési balesetek száma az óraátállítást követő napokban átmenetileg megnövekedhet.
Egyes tanulmányok szerint növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Mikor állítjuk vissza az órákat?
A következő óraátállításra 2025. október 26-án, vasárnap kerül sor, amikor hajnali 3 óráról 2 órára kell visszaállítani az órákat, és ezzel kezdetét veszi a téli időszámítás.
Mit tehetünk a könnyebb átállás érdekében?
Az óraátállítás hatásainak csökkentése érdekében érdemes néhány egyszerű tanácsot követni:
-
Fokozatos átállás: Már néhány nappal az óraátállítás előtt próbáljunk 15-20 perccel korábban lefeküdni.
-
Napfény és mozgás: A reggeli napfény és a rendszeres testmozgás segíthet a biológiai óránk gyorsabb alkalmazkodásában.
-
Koffein és képernyőidő csökkentése: Az óraátállítás utáni első napokon érdemes kerülni a túlzott koffeinfogyasztást és a késő esti képernyőhasználatot.
2025. március 30-án előre kell állítani az órákat, és elkezdődik a nyári időszámítás. Bár az óraátállításnak vannak előnyei és hátrányai is, egyelőre nincs végleges döntés annak eltörléséről. Az EU országai továbbra is keresik a legjobb megoldást, ám addig is évente kétszer alkalmazkodnunk kell az időszámítás változásaihoz. Az átállás hatásainak enyhítésére érdemes tudatosan készülni, hogy minél könnyebben alkalmazkodjunk a megváltozott napi ritmushoz.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez