Ezúttal a Szajna-parton szól a jazz.
Október 27-én Boggie a párizsi Sunset Sunside-ban lép fel, erről és a legfontosabb időszerű dolgokról kérdeztük a nagyon kedves és roppant bájos énekesnőt. A Szajna, vagy a Duna-parton szól finomabban a jazz? Mindkettőn. Mindig is olyan zenét szerettem volna csinálni, ami a világ bármely pontján megállja a helyét. Azt gondolom, hogy hihetetlen erővel lehet érzelmeket közvetíteni nyelvi, kulturális és nemzeti különbségek ellenére is. De nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fog szólni a francia nyelvű közönség a francia nyelvű saját dalainkhoz. |
„Boggie" sokkal céltudatosabb, harmonikusabb, kompaktabb projekt. Zeneileg érettebb és a saját dalokon keresztül, úgy érzem, megtaláltam a saját zenei nyelvemet. Ezt szerettem volna érzékeltetni a névváltoztatással. A Boggie dalok populárisak, könnyedek, de nem vesztették el azt a finomságot és érzékenységet amely a Csemer Boglárka Quartet dalokra jellemző volt.
Szerintem alkalmas, de azt gondolom, hogy ahhoz nagyon jó dalszövegírói érzék kell, hogy valaki magyarul írjon dalszöveget a jazz műfajában. Az viszont vitathatatlan, hogy az angol és francia nyelv sokkal több játékra ad lehetőséget.
A Budapest Jazz Club, a Zuglói Smooth Jazz Club az Erzsébetligeti Színház, a Szegedi Jazzkocsma, a Müpa, az A38....
A lemez sok darabja szól a szeretetről, az életről, az elmúlásról, és a kalandról, ahogy azt legújabb videónkban is láthatjátok.
Bokros László |
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez