Peet Project menni Amerika, illetve időközben vissza is térni a Seabreeze Jazz Festivalról. Áprilisban a zseniális csapat lazán megmutatta, hogy milyen is, amikor roppant fiatalon világsztár lesz valakiből.
|
Peet Project menni Amerika, illetve időközben vissza is térni a Seabreeze Jazz Festival-ról. Áprilisban a zseniális csapat lazán megmutatta, hogy milyen is, amikor roppant fiatalon világsztár lesz valakiből. És bár a jelző túlzásnak is tűnhet, valójában cseppet sem az, mert ha egyszer a seriff is „megadja” magát a zenészeknek, egészen biztosan nem tévedünk. Peet-tel, azaz Ferencz Péterrel a csapat motorjával beszélgettünk arról, hogy milyen is a nagy vízen túli aranyélet. Melyik volt az út top5 pillanata? Sok "top pillanat" volt, nehéz válogatni...amit próbálok kronológiai sorrendben megtenni. 1. Amikor az első nap a közértbe menet egy mellettünk elsuhanó autóból kikiabáltak, hogy "Hey Peet Project, Yeah!". Onnantól fel kellett fognunk, hogy itt bizony megismernek az utcán. 2. Amikor együtt zötyögtünk a flordiai lankákon Brian Culbertsonnal az úgynevezett "Rock'n'Roll Shuttle" party-buszon. Nem mindennapi rally buszozás volt, de közben jókat beszélgettünk. :) 3. Amikor leütöttük az utolsó hangot a koncerten és Seabreeze Jazz Festival nagyszínpadáról azt láttam, hogy közel 10.000 hús-vér smooth jazz rajongó állva tapsol. 4. Amikor a koncertünk utáni dedikálásunk végén a ránk ügyelő sheriff is magához ragadott egy Overseas nagylemezt, dedikáltatta, és a közös fotóhoz felfeküdt a dedikálóasztalra. 5. Amikor a backstage-ben egyszer csak megjelent Kirk Whalum és lehuppant mellénk vacsorázni és cseverészni. 
Hogyan reagált a hömpölygő tömegű közönség a muzsikátokra? A "top pillanatos" kérdésben ezt meg is említettem, de amit fontos még elmondanom, hogy Ők mind, egytől egyig csodálatos emberek, akik nagyon tudnak élni, de ésszel. A koncert után egy golfkocsin vittek bennünket át a tömegen a dedikálósátorhoz. Az oda vezető út alatt is az emberek 99%-a legalább egy "Gratulálok!"-at odadobott nekünk. Számunkra meglepő módon nagyon sokan ismerték Magyarországot, de az "I am hungry for you!" /azaz "Éhezem rátok!"/ poén mindenesetre népszerű volt. :) Mikor lesz itthon ekkora méretű, és ilyen hangulatú fesztivál? Én látok egyfajta előrelépést idehaza ebben a kérdésben. Vannak olyan kezdeményezések, amelyek igényességet, kulturált szórakozást kereső és kiszolgáló, nagy kaliberű, hagyományteremtő fesztiválok létrehozására törekszenek. Ez nagyon nehéz, mert a "vasfüggöny" zenei hatását nehéz kiheverni. |
Viszont drukkolok, hogy az ilyen rendezvények szervezői a fellépők összeállításakor egyre inkább tudják a hazait keresni, hiszen ezzel párhuzamosan egyre több magyar produkció virágzik ki itthon. Azt gondolom, hogy hosszútávon az előadóknak és a szervezőknek is az érné meg igazán, ha nagyobb arányban hazai produkciókat mutatna be a rendezvényén a külföldi sztárokkal egyenrangú reklámozással, valójában erre hívná a külföldi turistákat, miközben ezzel támogatná az itthoni produkciókat, itthon. Mennyire ismerték odakint a dalaitokat? Rengetegen ismertek bennünket, ezáltal megvoltak azok a dalok, amiket kifejezetten vártak, emellett pedig nagyon nyitottak voltak az új lemez nótáira is. Egyértelműen a "Does the music turn you on?" vált kint a legnagyobb slágerré, de nagyon sokan emlegették a "Now you're gone"-t, ami tudom, hogy az egyik nagy kedvenced. ;) Mikor mentek újabb amerikai útra? Októberben, a Catalina Island Jazztrax Festival-ra kaptunk meghívást Los Angeles-be. Ez a fesztivál az USA legrégebbi Smooth Jazz fesztiválja, 1987 óta létezik, és egyben az USA legjobb jazz fesztiválja címet is birtokolja. Egészen pontosan Október 11-én pénteken, a Tower of Power énekese, Larry Braggs és zenekara előtt adunk egy másfél órás koncertet a tengerre néző "Avalon Ballroom" amfiteátrumban, amit 1929-ben William Wrigley rágógumi mágnás építtetett. Larry-vel már megismerkedtünk a Seabreeze-en a Tower of Power koncertje után, nagyon vidám ember tele energiával. Jó kis este lesz! Mi a Peet Project sikerének titka? A siker mindenkinek relatív, a maximalizmusom miatt soha nem elérhető, de a csapat nevében köszönöm ezt a jelzőt. :))) Azt gondolom, hogy a siker legfőbb összetevői mindig a kitartás és az összetartás, hiszen nincs siker egyedül. Amikor a Peet Project útjára indult 2009-ben, a Smooth Jazz szinte teljesen ismeretlen fogalom volt Magyarországon, ezért minden új rajongóért keményen meg kell dolgoznunk. Ehhez viszont szükséges, hogy mindenki mindig beszálljon a közös hajóba és egy irányba húzza az evezőt, legyen szó kis vagy nagy távról, amit meg kell tenni egy-egy cél eléréséhez. Ez az, amit vezetőként –bármi történjék is – soha nem vesztek szem elől. Ezért hálás vagyok a zenekarnak és minden olyan kollegámnak, aki a színfalak mögül segíti a munkánkat az "együtt evezéssel". Nagyon büszke vagyok rá, hogy a Peet Project minden nehezítő körülmény ellenére idén megjelentette 3. stúdiólemezét, és jelentem: egyáltalán nem tervezi lehúzni a rolót. :) Gondolkodtál-e azon, hogy világsztárok lemezének legyél a hangmérnöke? Természetesen gondolkodtam, pontosabban álmodoztam. Sok jó produkcióban tudnám magam elképzelni producerként, hangmérnökként. A csúcsterv, hogy pl. a Peet Project-et tegyem világsztárrá, és akkor ezzel máris révbe értünk. :) Bokros László |
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez