Ha takaréklángra tennél
Nem leredukált, halvány gőz van a bensőmben. Az én lángom csak lobog, kiolthatatlan, de nem perzsel szándékosan, nem okoz pusztán kedvtelésből égési sérüléseket.
olvass továbbNem leredukált, halvány gőz van a bensőmben. Az én lángom csak lobog, kiolthatatlan, de nem perzsel szándékosan, nem okoz pusztán kedvtelésből égési sérüléseket.
olvass továbbGyakorlatilag már nem is érdemes firtatni, hogy mennyi időt töltünk a különböző social media felületeken, hogy életünk természetes részévé vált, hogy a barátainkkal messengeren váltunk üzeneteket, a külföldön élő családtagokkal skype-on beszéljük meg a történteket, az instán osztjuk meg és tároljuk a gyerekeikről, kiskutyáinkról, vagy a legutóbbi nyaralásunkról készített képet.
olvass továbbEgyszer csak vége lesz, mintha valaki leadná nekik a távolban a jelzőfényt. Mintha riasztópisztoly dörrenne, elég mókából, vége a bulinak, ideje visszatérni a tisztes családi élethez. Ideje újra belebújni a férj és a családapa szerepébe, ideje meccset nézni hétvégén, ideje lenne újra négyre odaérni a suliba, szülői értekezletre kell járni, szét kell hagyni a zoknikat, tolni kell a bevásárlókocsit és szélvédőmosót kell tölteni a feleség autójába. Így megy ez.
olvass tovább„Ha pozitívan gondolkodsz bármit megteremthetsz és mindent rendbe hozhatsz?” Hallottad már ezt? Neked működött? Csak őszintén….
olvass továbbNem is gondolnád, de rengeteget elárulhat személyiségedről az, hogy melyik testrészed tisztítod meg először fürdés közben. Optimista, vagy pszichopata lennél? Humorra fel!
olvass továbbNem lesz önbizalmunk 5 egyszerű lépéstől, nem találjuk meg álmaink hivatását egyetlen hírlevél elolvasása után, nem leszünk jobbak önmagunknál, csak mert el tudtuk képzelni azt és nem, a zsírégetés sem lehetséges befektetett munka nélkül. A helyzet az, hogy nem vezet egyenes, küzdelem nélküli út a sikerhez. Még akkor sem, ha kismillió pozitív guru hirdeti ennek az ellenkezőjét. De akkor mégis hogyan haladhatjuk meg önmagunkat?
olvass továbbAz igazi barátságoknak sajátos jellemzői vannak. Minden bizonnyal azonban igaz barátunk sosem lesz túl sok, ugyanakkor ez nem is baj. Hiszen éppen elég az, ha van legalább egy olyan személy, akit valóban annak tartunk. Lássuk mi jellemzi ezeket a baráti kapcsolatokat!
olvass továbbAz otthonról hozott család- és viselkedésminták szerepe vitathatatlan. Nézőpontunkat, személyiségünket, női- és férfi szerepeink megélésének mikéntjét egyértelműen meghatározza az, hogy ki mit látott és tapasztalt otthon.
olvass továbbMárcius első napján született anyukám. Idén ez egy szombati napra esik , és amikor reggel az első ásítozásaim után nyugtáztam, hogy milyen nap is van, azonnal felköszöntöttem. Jártam-keltem a lakásban, készülődtem, és észrevettem, hogy az egyik növénykém megszülte idei első, hófehér virágát. Elmosolyodtam, és tudtam, hogy ez a megújulás időszaka.
olvass továbbTúl szeretek, túl sokat adok és keveset kapok. Sokszor előfordul mostanában, hogy úgy érzem, nem azt kapom vissza, amit valakinek nyújtok. Vajon, miért van az, hogy az emberek hajlamosak túl sokat adni, még akkor is, ha lelkesedésük, támogatásuk viszonzatlan? Miért ragaszkodunk túlságoson is, ismerősökhöz, barátokhoz?
olvass továbbCsak ismerkedünk, csak barátok vagyunk, akik néha lefekszenek, meg a semmi komoly viszonyok. Mindenki egyre kreatívabb fogalmakba bújtatja be a csúf igazságot: nem vállalunk felelősséget, nem merünk egyértelmű döntést hozni.
olvass továbbSokat eszembe jut nagyszüleim két örökérvényű mondata mostanában. "Királynőnek, Király a párja." "Egy cselédlány akkor sem lesz úrinő, ha kalapot vesz."
olvass továbbA Hirtelen 30 című film Jennája egyik nap még tizenhárom, a másik nap már harminc, az új helyzetben pedig igen nehezen boldogul. Szerencsére, mi nem alszunk át tizenhét évet, így bőven van időnk elsajátítani az alábbi fontos és kevésbé fontos pontokat, amelyekkel könnyebbé tesszük saját életünket.
olvass továbbNéha, ha nagy mosollyal az arcunkon ébredünk, akkor is azt érezhetjük, hogy az élet szívás. Ezeken a napokon felmerül bennünk a kérdés, vajon miért gondoljuk ezt? Hát ezért:
olvass továbbMegjelenik egy tehetséges szívrabló, és mintha simogató selyemkendővel fedné le szemünket, úgy veszítjük el józan világlátásunkat és ítélőképességünket. Bizserget az érzés, és magával ragad a pogány szerelemösztön. Egyetlen pillanat alatt történik meg, karunknál fogva ránt a mélyre, belezuhanunk, belecsapódunk a toxikus vonzalomba.
olvass továbbEgyedülállónak lenni nem jelent egyet a magánnyal. Sokszor hangzik el ez a mondat, és tényszerű, hogy valóban igaz is. De vajon miért van mégis egy láthatatlan skarlátbetű azokon a harmincas nőkön, akik még mindig nem találták meg a nagybetűs szerelmet?
olvass továbbRózsaszín köd, és mámoros érzések. Új izgalom, kihívás, egymás megismerése, és a beteljesedés. Két ember egymásra talál, és úgy érzik, együtt, a világot is képesek megváltani. Szerelmük örökké tartó boldogság forrása lesz.
olvass továbbSajnos a legtöbb ember egyre inkább azzal tölti az élete egy jelentős részét, hogy vágyakozik csak valami után. Ahelyett, hogy körülnézne és megbecsülné mindazt, ami számára megadatott. Kevesen vannak, akik megtapasztalják azt a ritka pillanatot, hogy élénk felismerést kapnak az élettől annak kapcsán, hogy valójában milyen szerencsések mindazzal, amijük van. Vajon miért üldözünk mégis mindig újabb és újabb dolgokat?
olvass továbbSzeretjük szorítani egymás kezét. Nemcsak addig, amíg kifehérednek az ujjaink, hanem addig, amíg el nem törjük a másik kézcsontjait. Nem azért tesszük ezt, mert fájdalmat akarunk okozni, hanem inkább azért, mert így próbálunk meg szeretni.
olvass továbbMagadhoz ölelsz, mintha egy boxzsákot ölelnék. Megpihenek rajtad, de nincs megnyugvásom, az arcomat már nem érintem hozzád, feszítem a testemet, a lelkem is távol marad. Nincs bosszúvágy bennem, fehér zászlóval jöttem. Vajon hányszor emeltem már fel azt a zászlót, kifulladva, lihegve, belefáradva a hadakozásba? Nem akartad észrevenni, láthatatlan voltam, egy csöndes, lábujjhegyen járó, magányos, átkelni képtelen lélek a házadban.
olvass tovább