Vanessa Paradis
Vanessa Paradis istenien néz ki, csodálatosan énekel, és életét az Ő nagy szerelmével osztotta meg. Tökéletesebb nem is lehetne!
A kis pimasz csitri a maga 14 évével hihetetlenül bájosan énekelte a „Joe Le Taxi” slágert, 20 évvel később már anya, igazi Múzsa és sanzonénekesnő. Ugyan az elmúlt éveket gyerekeinek szentelte, Lily Rosenak és Jacknak. Most újra megmutatta a világ törékeny francia lányaként, hogy többet tud, akkor is, ha mellette van az ő karizmatikus férjecskéje Johnny Depp. A „Divinidylle” albummal sikeres visszatérést ünnepelheti.
Gyönyörűen nézel ki. Hol bujkáltál az elmúlt 7 évben?
Egy hosszabb szabadságot adtam magamnak, hogy anya lehessek. Ez egy csodás dolog!
Akkor a karriered nem is folytatod?
Nem. És ez egy nagyon nagy luxus, hogy kijelenthetem. Egy csomó embernek keményen dolgoznia kell azért, hogy enni tudjon, nekem szerencsére nem. De időre van szükségem, hogy élvezhessem az életet.
Úgy tűnik ez sikerül, ennek ellenére mégis dolgozol. Új albumod a „Divinidylle” egy fajta kinyilvánítása szerencsés és beteljesült életednek?
Sokkal inkább kezdete egy szerelmi történetnek- franciában az „idylle” kezdetet jelent, amikor az ember megismerkedik valakivel, de még minden bizonytalan. Ilyenkor lehet belőle egy gigantikus nagy szerelem, de pont ezért kudarcba is fulladhat.
Saját példádra hivatkozol, vagy belebújsz valaki máséba, ahogyan filmeidben teszed a különféle szerepekben?
Ez csak a hallgatótól függ. Pontosan attól, hogy mit hall bele más és más.
Az egyik dalod „Les Piles” elég egyértelmű és félreérthetetlen. Elég szexisnek mutatod magad…
Na igen, élvezem, ha egyszerűen elénekelhetem ezt a dalt. Szeretem, amilyen szabadnak érzem magam ilyenkor. Ugyanakkor küzdök a félelmem ellen is. Amikor a saját hangomat hallom, egyáltalán nem gondolom szépnek. Ezért e helyett inkább csak megpróbálom magam jól érezni.
Ennek ellenére a dalaid megállják helyüket a 60’-as 70’-es évek klasszikus sanzonjai mellett. Belemerültél Te is egy kicsit ebbe a világba?
Igen. Azt hiszem számít, hogy a dal befogadható legyen, mint régen. Nagyon sok autentikus hangszert használtunk. Mondhatjuk, hogy egy igazán természetes album lett, elektronikus és gépzene nélkül, ami manapság nagyon divatos. Én így szeretem. Habár kicsit túldolgoztuk -igazi giccs!
A „Jackadi” a kis fiadról szól?
Igen, ez a dal neki készült.
Akkor a „La Ballade de Lilly Rose” a lányodnak készített kislemez?
Valóban (nevet). Ez egy kis ajándék a gyermekeimnek, amit ha 30 évesen elővesznek és visszahallgatják, akkor talán emlékezhetnek az együtt eltöltött időre.
Hogy lehet, hogy Johnny Depp ezúttal nem, mint dalszerző vagy gitáros vett részt az album elkészítésében? Korábban szívesen közreműködött ilyenformán.
Most nem így alakult. Ennek ellenére sok minden Johnny az albumon. Természetes nagyon inspirál, sok-sok ötletet ad.
A borítót ő festette?
Igen, ez az ő munkája.
Nagyon misztikusan ábrázolt. Nem mosolyogsz, de nem is vagy mérges, vagy szomorú. Vanessa Paradis a második Mona Lisa?
Valóban, egy komoly lány vagyok (nevet). Johnny egyszerűen csak nekem festett. Nem a nyilvánosság számára. Amikor megláttam a képet, akkor döntöttem el, hogy mindenféleképpen ez a kép lesz a borítón. Tényleg szerencsésnek mondhatom magam.
Johnny gyakran szokott festeni?
Van pár portréja. Szerencsére- jobb volt így, mintha más festett volna meg.
Ebben az évben még 2 filmben játszol, ha jól tudom?
Igen, az egyik a „Un Monstre á Paris” még nincs kész. Ez egy animációs film, ezek a munkálatok mindig sokáig eltartanak.
És a másik?
„La Clef”. Egy igazi jó thriller, igazán büszke vagyok rá, hogy benne lehetek.
Hogy hogy nem játszottál soha egy nagy Hollywoodi filmben se, Johnny Deppel ellentétben?
Mert nekem ez nem jelent semmit. Tudom, hogy szuper filmek vannak ott. De ugyanígy sok rossz is. Ezért egyáltalán nem érdekel, hogy ott csináljak karriert. Úgy, mint a zenémben: minden, amit akarok, azoktól az apró dolgoktól függ, amit magamnak megcsinálok. Azt a filmet választom ki, amelyikről, arról azt gondolom, hogy jó- jó karakterekkel, jó rendezővel.
És a választásaidnál nagyon igényes vagy.
Talán már túl igényes is.
A munkádban nagyon sikeres vagy, épp egy Chanel táskakollekciót terveztek. Ennek ellenére számolnunk kell azzal, hogy hamarosan újra eltűnsz pár évre? Állítólag gondolkodtok egy harmadik kisbabán…
Ah, az ilyen pletykáknak nem szabad hinni. Ha minden stimmel, akkor majd 15 gyereket szeretnék- legalább.
Akkor most még nem lesz?
Hé- ez most lehetetlen (nevet).
Idén ősszel fogtok házasodni?
Nem tudom, momentán ez nem téma köztünk. Most nagyon jól együtt vagyunk, akár egy másik pár. Miért fontos ez az egész házasság miatti felhajtás?
Most először egy nagy franciaországi turnéra mész, majd végül Németország?
Legszívesebben ezt tenném. De majd, csak ha megvették a lemezem és engem látni akarnak, akkor mehetek.
Mit várnak?
Az utolsó albumomat és egy csomó régi számot.
Beleértve a „Joe Le Taxi”-t?
Mindenféleképpen! Feltétlenül el akarom énekelni.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez