Törökország visszaköveteli Szent Miklós csontjait
A világ egyetlen világinak mondott muzulmán állama, Törökország visszaköveteli az olaszországi Bari városától Szent Miklós, vagyis a Mikulás csontjait. Szent Miklós a ma Törökországban található Demre, vagyis a bizánci Myra városának volt püspöke a Kr. e. 4. században.
"A csontokat itt állítjuk majd ki, nem pedig egy kalóztanyán" mondotta a nagyformátumú és köztiszteletben álló török kulturális és idegenforgalmi miniszter, Ertugrul Günay.
Ez a nem épp hízelgő mondat egészen biztos, hogy nem fog javítani a török - olasz bipoláris kapcsolatokon, de biztosan nem is ez volt a célja vele. Törökország elkötelezett abban, hogy ami egykoron Törökország területén volt, az vissza is találjon oda, még ha az a keresztény múlt része is.
A helyzet pikantériája tehát világos lehet mindenki számára. Szent Miklós Bariban nyugszik immár csaknem ezer esztendeje, csontjait a XI. század végén "szállítják át" (lopják el kalózok) Bariba, ám most a török állam visszakéri, vagy követeli a szentéletű püspök maradványait. Kérdés, hogy a keresztény egyház egyik legjelentősebb szentje mennyire illene bele az amúgy is őrlődő, és komoly belső gondokkal küzdő muszlim, ámbátor világi Törökország életébe.
Az identitásválság egy sajátos formájával küzd ugyanis az ország, hiszen nem sok olyan nép rendelkezik ilyen szerteágazó múlttal, és örökséggel mint a törökök. A Földön itt található a legtöbb római emlék, történelmük része az 1000 évig fennálló Bizánci birodalom, és területén számos keresztény szent hely található. Az Európai Unió felé tartó szekuralizált ország láthatólag igyekszik erősíteni kultúraápoló, örökségfelvállaló szerepét, és kissé háttérbe szorítani azt a fölöttébb zavaró tényt, hogy még mindig ők II. Mohamed országa.
Persze ez csak a felszín. Törökország még mindig megosztott, hiszen hol európai, hol ázsiai identitást keresnek. Kérdés, hogy mennyire segíti a török kulturális miniszter szavai ezt az identitáskeresést.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez