Szeretlek, csak nem úgy
Ha már elég ideje randizgatsz és több kapcsolatod is volt, akkor szinte egészen biztos, hogy hallottad, vagy mondtad már ki azt a gyomorszorítóan reális mondatot, hogy „szeretlek, csak nem vagyok beléd szerelmes.” De vajon mi lehet az az összetevő, aminek hiányában az egyik fél úgy érzi, hogy muszáj felégetni a hidakat és sutba dobni az amúgy „korrekt módon” szuperáló kapcsolatot?
"Az a baj, hogy nem vagyok szerelmes." Ha már a te szádat is elhagyták ezek a szavak, akkor valószínűleg te se nagyon találtál olyan hatalmas hibát, amit a másik számlájára írhattál volna, egyszerűen csak azt érezted, hogy nem megy tovább. Hogy valami miatt egyszerűen nem a másik az első gondolatod reggel, nem az ő ölelésébe menekülnél, amikor valami bánt, és talán nem is ő az a személy, akinek az életed minden apró mozzanatát el akarod mondani.
Ha pedig te voltál az, akinek be kellett érnie ezzel a savanyú elbocsátással, valószínűleg hetekig azon kattogtál, hogy „jó, de mit csináltam rosszul, mi volt az IGAZI probléma”?
Tudom, mert voltam mindkét oldalon.
Én is pörögtem azon hosszú éjszakákon át, hogy mi volt az a pici plusz, amit nem tudtam kicsiholni magamból, hogy miért engedte el a másik az egyébként teljesen korrekt kapcsolatunkat? A hangsúly talán azon van, hogy korrekt. Ez pozitív jelző kellene, hogy legyen, de ha belegondolunk egyáltalán nem az. Én személy szerint gyűlölöm ezt a szót, mert valahogy olyan lenézően ott bujkál benne, hogy rendben van, tulajdonképpen minden elképzelés mellé pipát tehetünk, de hiányzik az az egyetlen icipici kis csavar, ami az egészet megerősítené. Enélkül pedig ugyanúgy ki lehet helyezni a kirakatba az általunk fabrikált valamit, csak éppen nem fog működni. Vagy később esik szét.
De vajon mi is a különbség,és ha szeretek valakit, akkor nem mindegy, hogy hogyan?
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez