Neki könnyű
Az esetek kilencven százalékában az emberek csak a felszínt látják, annak is csak egy bizonyos részét, azt, amin pont megcsillan a fény. Pontosan ezért a legegyszerűbb dolog, hogy a másik sikereit látva ne elismerően megveregessük a vállát, hanem szemforgatva sóhajtsuk fel, hiszen „neki könnyű.”
Az irigység nagy úr. Sajnos a mai világból kiindulva nem is teljesen hülyeség az a feltételezés, miszerint az ember másokon felkapaszkodva ér el valamit, és persze sokkal könnyebb ezt valakire ráfogni, mint hogy kicsit is megpróbáljunk belesni a színfalak mögé.
Könnyű a másikat azért elítélni, mert jól néz ki, mondván ilyen a genetikája, én semmit nem tehetek, nem születtem modell alkatúnak, égig érő lábakkal. És valóban, a genetika körülbelül pont akkora szerepet játszik az életben, mint a szerencse, de ezen kívül rengeteg olyan tényező van, ami a mi kontrollálásunk alá esik. Például az, hogy mibe mennyi energiát fektetünk be.
Lehet valakire irigykedni, lehet azt mondani, hogy neki könnyű, de igazából a mi kezünkben is ott van a lehetőség, hogy változtassunk. Hogy kissé egészségesebben éljünk, hogy ne ragasszuk le az összes tükröt a háztartásban azért, mert nem merünk szembenézni magunkkal. Jóval kevesebb olyan embert ismerek, aki reggel hatkor felkel és elmegy futni, mint olyat, aki benyomja a szundit. Aki a kaja szünetében edz, aki este tizenegykor löki be a konditerem ajtaját, azért, mert egyszerűen a két munkája és a háztartás mellett akkor jut idő magára. Ezeknek az embereknek látszólag kimeríthetetlen energia tartalékaik vannak. És mit csinálunk?
Irigykedünk rájuk.
Azt mondjuk, hogy neki könnyű, mert ilyen a genetikája. Mert biztos van valami ismerőse, aki bevitte a munkahelyére. Mert támogatják a szülei. Mert szépnek született. Mert tehetségesen bújt ki már az anyaméhből is. Mert már az oviban is a szerencsekerék volt a jele.
A Match Point című film azzal a mondattal nyit, hogy „Az ember, aki így szólt: ’Inkább legyek szerencsés, mint jó!’, nagyon jól ismerte az életet.” Persze, a szerencse is egy baromi fontos tényező, hiszen nem árt jókor lenni jó helyen. Van, aki tényleg Fortuna kegyeltje, de mi van akkor, ha az ember nem támaszkodhat mindig erre?
Ha az egészről lebontjuk a szerencsét, akkor tudod mi marad? A kőkemény munka.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez