Mutasd meg a színed!
Akarjuk, nem akarjuk, minden tettünk, mozdulatunk árulkodik. Nem kell magánnyomozónak lenni ahhoz, hogy az embertársainkat ne csak a szavaik alapján ítéljük meg. A testbeszédről már eleget hallottak, most inkább ejtsünk szót a színbeszédről.
Max Lücher svájci pszichológus szerint a szín pszichológiai beállítottságunkat tükrözi. Nosza, tartsunk tükröt magunk, illetve a ruhásszekrényünk elé! Persze, a választott színek függetlenek mindenkori divattól. Szóval, mutasd meg a kedvenc színed, és megmondom, ki vagy!
Szürke
Akárhogy is rejtegeti, mi most már tudjuk, hogy aki ezt a színt kedveli a legjobban, az bizony el akarja rejteni a valódi énjét mások elől. Igazán nem akar senkivel kapcsolatba kerülni, hagyja őt békén mindenki, és punktum. Úgymond, szeret beleszürkülni a tömegbe, nehogy valaki is molesztálni merje, és esetleg beszélgetni kívánjon vele, netán más irányú kommunikációra vágyjon. Aki viszont nem hajlandó szürke egérré válni, sőt keresztes-hadjáratot indít a szürke ruhadarabok ellen, az arra vágyik, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal. Nyitott, és társaságra vágyik, s menekül a magány elől.
Vörös
A mesehősök közül sokak favoritja volt gyermek- korunkban Piroska, és egyáltalán nem kell emiatt pirulniuk. Viszont az már nem mese, hogy aki a vöröset részesíti előnyben, az sikerre, tapasztalatokra és teljes életre vágyik. Egyáltalán nem kerüli a feltűnést, sőt, szereti, ha észreveszik, hogy jelen van. Nem véletlen, hogy a középkorban a bűnös nőket is bíbor ruhában ábrázolták, és a pogány boszor- kányoknak is veres orcát festettek. De népes a piros ellentábora is. Akik elutasítják a színt, azok, bárhogy is szépítjük, túl izgatottnak érzik magukat, és nem akarnak még nagyobb izgalomba keveredni. Fő a nyugalom!
Kék
Aki a tenger vagy akár az ég kékjét imádja, az bizony jó, ha tudja magáról, hogy nyugalomra és elégedettségre vágyik. Amennyiben a ruhatára legkedvesebb darabjai egy kékfestő műhelyből kerültek ki, bizton közölheti környezetével, ön békére, harmóniára és rendezett körülményekre törekszik. Persze, az arab világban sok helyütt azért használnak a házakon kéket, hogy elűzzék az ártó szellemeket, illetve Tunéziában abban az esetben festenek ilyenre egy házat, ha „trónörökös” született. Ha ezt a színt kedveli a legkevésbé, akkor ön harmónia iránti igénye bizony meglehetősen csekély. Sőt, a kölcsönös bizalom iránti igénye sincs kielégítve. Mi több, aki ettől a színtől libabőrös lesz, az kielégületlensége miatt vissza is utasíthatja a párkapcsolatokat…
Sárga
Ne legyenek irigyek azokra, akiknek a sárga a legkedvesebb színük! Ez ugyanis a nagyfeszültség alatt élő emberek kedvence, akik felszaba- dultságra és a nagyobb boldogság elérésére törekszenek. Mindenáron szeretnének meg- szabadulni a meglévő nehézség- eiktől, ami persze nem könnyű feladat. Amennyiben a háta is borsódzik a kikericstől, ön úgy érzi magát, mintha egy befőttesüvegben csücsülne egy jól elzárt kamrában, és a háziasszony soha nem járna arra. Elzártnak érzi magát, csalódott az emberekben, és gyanakvással szemléli szándékaikat. Szóval, ne egye a sárga irigység önöket azok iránt se, akik nem kedvelik ezt a színt!
Barna
Aki nagyon bebarnul, tehát ezeket a darabokat veszi le a polcról a legszívesebben az üzletben, az bizony bizonytalan. Nagyobb fizikai komfortra vágyik, már-már túlzott ez az igénye. A barna a kereszténységben egyébként a talajt, az őszt és a szomorúságot jelenti. Aki viszont hátat fordít ennek a színnek, az akárhogy is szépítjük, másnak is hátat fordít. Kerek perec elnyomja a testi vágyakat. A pszichológus szerint helyesen teszi, ha ilyen esetben pszichológushoz fordul!
Fekete
A kereszténységben a fekete a gyász színe, de ezt manapság már nem kell halálosan komolyan venni. Akinek a fekete a favoritja, az előtt világos kell, hogy legyen, nem száz százalékig elégedett az életével. Vannak még területek, ahol megoldatlanok a problémái, így ha végignéz a fogason, és egy fekete tömeg néz legsötétebb tónustól, az életet, és mindent megtesz azért, hogy még virágzóbbak legyenek a mindennapjai. Nem mindennapi jelenség, az biztos!
Zöld
Akinél zöld utat kap a zöld, és a ruhásszekrény meghatározó tónusa ez, azok határozott és kitartó embertársaink. Érdemes őket feladatokkal megbízni, tűzön-vízen keresztülviszik ugyanis a szándékukat, és semmire nem vágynak jobban, mint az elismerésre. Minden elismerésünk az övék. Viszont aki feketén-fehéren nyelvet ölt a zöldre, az bizony el van nyomva. Illetve az elismerés iránti vágyát nyomták el, és idővel belátta, ha nem kelt feltűnést a tömegben. Győzelmet arattak a rosszak felette, mivel nem ismerték fel az adottságait. Legyőzöttnek érzi magát. Pedig megtaníthatná kesztyűbe dudálni az ellenfeleit (vegyen például zöld kesztyűt).
Lila
Hol vannak már a lila akácok! De helyettük itt vannak a lila ruhadarabok, és viselőik. Ezek kedvelője szeretne mindenkit elbűvölni, ez pedig bizonyos fokú érzelmi éretlenségre vall, hiszen ez soha senkinek nem sikerülhet. (Az egyik kolléganőm szerint az lilul be, aki szexuálisan kielégítetlen, de ezen felfedezését még nem támasztották tudományosan alá.) Aki viszont teljes mellszélességgel elutasítja a lilát, és lilul a feje ezen tónus láttán, az már megütötte magát. Ettől persze nem lettek lila foltjai, csak nem vásárol ilyen ruhákat. Csalódott a kapcsolataiban, és eszében sincs elkötelezni magát.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez