Macskafogó 2.
Vannak legendák, események, alkotások, melyek egy korszakhoz kötődnek. Ilyen volt a Rubik kocka, ilyen a Bécsből hozott Zanussi, a GMK-zás, illetve a Macskafogó. A magyar (rajz)filmgyártás legnagyszerűbb terméke. Egy legenda. Ne kerteljünk, mondjuk ki: most megölték.
Nem túlzás állítani, a fél ország várta vissza a vászonra Grabowskyékat. A nagypapa korúak azért, mert valamikor ők vitték el a gyereket a moziba, az egykori gyerekek azért, mert imádták, a mai gyerekek pedig azért, mert az egykori gyerekek anyákká és apákká nőve valójában még mindig gyerekek, és a gyerekeiknek is meg akarják mutatni, hogy mit imádtak gyerekkorukban. Készséggel elismerem, a hatalmas várakozás bizony megnehezíti egy ilyen munka elkészítését, stresszes dolog a javából. A képi világgal és alapvetően a történettel sincs semmi gond. Profi rajzolás, jó, ötletes kerettörténet. DE. Miért nem sikerült legalább egy poént beleírni? A filmben az elejétől a végéig domináltak a nagyon-nagyon recsegő faviccek, a rettentően erőltetett áthallásos poénok. A tömött moziban megülő kínos csend, a néha felhangzó sóhajok, és a mögöttem ülő párocska férfitagjának bájos rendszertelenséggel felcsattanó káromkodásaiból kiindulva, nem én voltam kritikáimmal egyedül. Van az országban elég sok humorista, illetve jó tollú forgatókönyvíró, esetleg lehetett volna egyet alkalmazni. Ez nem Macskafogó volt, ez egy fércmű, egy 1977-es megyei területi Ki mit tud színvonalán. Nagyon csalódott vagyok, de ha az ember úgy jön ki a moziból, hogy úgy érzi, meglopták, akkor érthető. Aki még nem látta, ne is nézze meg! Macskafogó fórum - Szólj hozzá Te is!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez