Ha túlérzékeny a lelked
Nehéz kiigazodni a hiperérzékeny embereken. Olyan, mintha papírmaséból lenne a lelkük, és ez egyrészt ajándék, mert sokkal befogadóbbá teszi őket és sokkal mélyebben képesek megélni a pozitív érzelmeket, de sajnos az is igaz, hogy sokkal többet szenvednek, mint egy kevésbe érzelmes társuk.
Ha te is közülük való vagy, akkor pontosan tudod, hogy mások nem mindig értik meg, hogy miért leszel szomorú egy teljesen hétköznapi dolog miatt, vagy éppen miért mosolyogsz órákig, ha elkapsz egy boldog pillanatot két ismeretlen között.
Néha azt kívánod, hogy le lehessen kapcsolni ezeket a mélyről jövő, hömpölygő érzelmeket, de hidd el, sokkal könnyebb, ha elfogadod, hogy máshogy állsz hozzá az élet kérdéseihez. És a más nem azt jelenti, hogy rosszul. Én is ebbe a csoportba tartozom, és néha bizony az én számat is elhagyja a sóhaj, hogy bárcsak ne éreznék ennyire csontig hatolóan. De soha, soha nem cserélném ezt le érzéketlenségre, hiszen sosem baj, ha több benned a szeretet, mint amit a józan ész előírna.
Hidd el, hogy nem vagy törött félember. Hogy büszke lehetsz arra, hogy valami olyan van a birtokodban, ami sajnos egyre jobban kezd kikopni a világból. Hogy felismered, ha valaki azt mondja, hogy jól van, de a hangja és a tekintete egészen másról árulkodik Hogy felismered, hogy neked mikor van szükséged arra, hogy kicsit kiszakítsd magad a hektikus körforgásból.
Mert mindenkinek kell az énidő, és az, hogy kicsit rendet tegyen a fejében, de hidd el, hogy hiába vagy hatalmas szívvel megáldva, tudnod kell nemet mondani is. Nemet mondani a mérgező kapcsolatokra, az egyoldalú beszélgetésekre és a műmosolyokra. Fogadd el, hogy szép a lelked, de ne hagyd, hogy emiatt folyton átverjenek!
Nem mindenki szeret egyformán. Lesznek emberek, akik nem képesek arra, hogy ugyanúgy megéljék a szeretetet, mint te, de ez nem téged minősít.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez