Erdő a háztetőn
A betonrengetegbe préselt felhőkarcolók árnyékában alig akad fény, zöld terület pedig pláne nincs. Az épített csodák művészete már egy jó ideje az emberi igény ellen dolgozik, még akkor is, ha a látvány kápráztat. Hová ültessenek tehát fát, amikor minden a beton martaléka?
S
zerencsére az emberi leleményesség legalább olyan határtalan, mint a halandók építészeti bravúrjai, így hát a háztetők tetejére vetnek fűmagot. A világszerte terjedő irányzat első észak-amerikai megvalósítója Chicago. A városházát például csodálatos zöld rengeteg borítja, és ezáltal a nyári meleg sem forrósítja a flasztert. Továbbmegyünk, hiszen a svájci Bázelben madarak és rovarfélék is élnek a kórház tetején kialakított kertben. Nyilván vadakat még nem telepítettek be, de ki tudja? Lehet, hogy néhány év múlva őzek szökdécselnek a panelek tetején?Az egykori lipcsei lenfonógyár - amely ma fiatal művészek alkotóműhelye - épületének tetején medvehagymát ültettek. Rendkívül jól szigetelt és a második világháború idején életmentő ötletnek bizonyult A bombázógépek pilótái azt hitték, hogy kietlen mező, ezért az épület megúszta a rombolást, és több száz ember életét mentette meg a nem szándékos álcázás.
Hogyan lesz füves pázsit, vagy cserje a tetőn? A növényzet az esővízből táplálkozik, amelyet nem a csatornákba folyik, hanem öntözőberendezésként használatos. A fölös csapadék a szűrés után egy víztároló agyagkavics rétegbe vagy dréntáblába kerül, így csak a túlcsorduló esővíz folyik a szennyvízcsatornába. A szigetelés fölött vízhatlan réteg van, amelyet gyökér és vízálló lemezek borítanak. Száraz időben ebből szívja fel a vizet a növény gyökere.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez