A nordic walking története
Szó szerinti fordítása: északi gyaloglás. Miért pont északi? Ez a kifejezés a sport származási helyét jelöli, azaz a sportot az észak-európai országoktól, kultúráktól kaptuk ajándékba. A sífutásból átvett két bot használata gyaloglás közben először talán megmosolyogtató, de az új sport rövid pályafutása során meglepően sok pozitív tulajdonsággal lepte meg a kétkedőket.
A sportág gyökerei az 1950-es évekig vezethetőek vissza, akkoriban a sífutók nyári edzésprogramjában alkalmaztak a mai nordic walkinghoz hasonló mozgásformát. Ez az edzésforma még nem terjedt el szélesebb körökben, aminek a fő oka az volt, hogy a sífutásban használt botok hosszúsága kifinomult bothasználati technikát követelt, a bot - anyagtulajdonságai következtében - közvetlenül továbbította a rezgéseket, ezáltal túlzottan megterhelte használója karízületeit. A kilencvenes évek elejére azonban kifejlesztették a megfelelő markolatrendszereket és botokat, így már ez sem szabhatott gátat a nordic walking térhódításának. A kiegészítő edzésből lassan egy külön sportág nőtte ki magát, amit elsőként 1997-ben Finnországban ismertették meg a szélesebb publikummal, ahol 2000-ben már az év sportja lett. 5 évvel később már csupán a finneknél több mint 1 millióan űzték ezt a sportágat. Skandinávia után ez az egész évben űzhető sport elérte Amerika és Japán mellett Nyugat-, és Közép-Európát is, és jó úton halad ahhoz, hogy az egyik legnépszerűbb tömegsporttá váljon. 2001-ben megalakult a sportág saját szervezete a Nemzetközi Nordic Walking Szövetség (International Nordic Walking Association web: http://inwa.verkkopolku.com/), melynek deklarált céljai a magas minőségi szabványok meghonosítása a nordic walking oktatásban, a legmodernebb egészségügyi és tréning vonatkozások folyamatos figyelemmel követése, a technikai fejlesztések bemutatása és a sportág további elterjedésének ösztönzése.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez