A gyeplabda kialakulása
A görbe ütővel és labdával játszott sportok mondhatni egyidősek a történelemmel. Nemcsak Kínában és az antik Görögországban számítottak kedvelt sportnak, de egyiptomi (4000 éves) falfestmények tanúskodnak a gyeplabdához hasonló játékok népszerűségéről.
Ugyanakkor már az indiánoknál is nagyszabású társadalmi esemény lehetett ez a sport, hiszen egyszerre 50-en játszották különböző nyereménytárgyakért. Ekkoriban a játékosoknak nemcsak a labda megjátszása volt a cél, hanem az ellenfél kiütése is. Maga az elnevezés először a 12. századi Franciaországban tűnt fel, |Crosse|- és |Hoquet|(jelentése:pásztorbot)-nak nevezték, innen került át angol nyelvterületre. A HOCKEY szó innen ered és a játék ma ismert formája is Angliában alakult ki. Ekkor már a játék célja az volt, hogy a másik csapat egy kijelölt pontjába (lehetett zászló, kör, lyuk) kerüljön a labda. Az első klub a londoni Blackheath, amely 1849-ben jött létre. 1861 óta játsszák a mai formában (nagy nyílt terepen, formára vágott ütővel és labdával). 1875-ben a londoni Tedington Club leírja és ezáltal rögzíti illetve modernizálja a szabályokat. 1886-ban Londonban már meg is alakult a nemzeti szövetség. Brit gyarmatosítással került át Pakisztánba, Indiába és Ausztráliába, ahol rövidesen nemzeti sporttá válik. Az olimpia programjába 1908-ban Londonban került be. A pakisztáni csapat háromszor is nyert olimpiát, az 1928-as olimpián pedig India az összes meccsét megnyerte anélkül, hogy egyetlen gólt kapott volna. Diadalsorozatuknak az 1970-es években szakadt vége a műfüves pálya feltűnésével. A műfű nemcsak drágának bizonyult a két ország számára, hanem jelentősen megváltoztatta és felgyorsította a játék menetét, módosította a gyeplabda szabályait. Ezekre az évekre tehető Ausztrália, Hollandia és Németország feltörése. A hölgyek először azért jelentek meg a pályán, hogy finomabbá tegyék ezt a férfias sportot. A kezdeti vegyes csapatoktól azonban már csak egy ugrás volt a női szövetségek megszületése. Az első női klub a Molesey Ladies Hockey, amely 1887-ben alakult. A hölgyeknek több mint hetven évet kellett várniuk, mire 1980-ban a gyeplabda női változata is ott lehetett a moszkvai olimpián. A férfi szövetségek elutasítása ellenére gombamód szaporodtak a női csapatok. A legerősebb „női” ország Ausztrália volt, egészen a 90-es évekig. Ekkor került előtérbe Kína, Korea és Kanada, ahol a mai napig is inkább a hölgyek sportjának tartják a gyeplabdát.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez