Vannak szerencsésebbek, akik maguktól felépülnek az őket ért traumából, mások számára viszont ez lehetetlen
A traumák hatására az ember sokszor teljesen elveszíti önmagát. Egyértelmű az, hogy ez hatással lesz a környezetére is. Ahogyan az is egyértelmű, hogy rengeteg fázisa van a traumák feldolgozásának, és ehhez bizony olykor szeretteink vagy szakember segítsége elengedhetetlen
Vannak szerencsésebbek, akik maguktól felépülnek az őket ért sokkból, mások számára viszont az utóhatások sokkal fájdalmasabbak, és mindenképpen megváltoznak a történtek hatására. Sajnos ez nem mindig érzékelhető azonnal.
Egyeseken azonban azonnal észrevehető a traumatikus stressz hatása, mások erősen tartják magukat, próbálják magukban elnyomni az őket ért szörnyűségeket. Egy traumatikus esemény után érzett érzelmek széles skálán mozognak, s leginkább a szélsőséges félelem, vagy tehetetlenség érzése jellemző, ezek állandóan ismétlődnek, s ez nagymértékben zavarja a normális, mindennapi életet. A szenvedő fél üresnek, zsibbadtnak érezheti magát, akit az őt ért stressz kirekeszt a körülötte lévők életéből, állandó gyász vagy bűntudat gyötri.
Gyakori az úgynevezett flashback jelenség, mikor az érintett újból, és újból átéli az eseményeket, vagy a borzalmas emlékek jelenetei akár a legegyszerűbb dolgok hatására megjelennek, éjszakánként pedig rémálmok formájában törnek elő.
Teljesen normális – legyen szó felnőttről vagy gyerekről – ha még hónapokkal a sokkoló események után is szomorúságot, félelmet, hangulatingadozást tapasztal. Fontos azonban tudni, hogy a tragikus események nem csak az érintett személyt, hanem annak egész családját, mikroközösségét érinti. Fontos, hogy az érintettek megoszthassák az eseményekkel kapcsolatos gondolataikat, érzelmeiket. Mind a gyermekeket, mind a felnőtteket biztosítani kell róla, hogy az érzéseiket elfogadják, és megértik, s ezeket az érzéseket nem szabad sem elítélni, sem büntetni. Egy traumatikus esemény lelki hatásai nem múlnak el a testi sérüléssel, és az idő sem jelent gyógyírt. Vannak azonban bizonyos lépések, melyek segítik a gyógyulást.
A traumát átéltek és családtagjaik számára:
Szánjon időt arra, hogy beszéljen az eseményekről, s ha lehet, leginkább akkor, mikor a traumával kapcsolatos gondolatai, érzései feltörnek Önben.
Olyan emberekkel beszélgessen, akik törődnek Önnel, akiknek fontos!
Lépjen kapcsolatba a barátaival azonnal, ha úgy érzi, a segítségükre, lelki támogatásukra van szüksége! Lehetőleg minél többet legyen együtt valakivel a nap folyamán!
Amennyire csak lehetséges és képes rá, próbálja meg folytatni a szokásos napi rutinját! Fontos, hogy több időt töltsön együtt a gyerekekkel lefekvés előtt
A traumatikus események érintettjeinek legtöbbjét egyfajta bűntudat is gyötri, de ezeknek az érzelmeknek, gondolatmeneteknek a meghallgatása sokkal fontosabb, mint meggyőzni őket arról, hogy nincs okuk így érezni!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez