Van, hogy a férfi rájön, de már késő lesz
Biztos te is voltál, már felhőtlenül boldog, amikor madarat lehetett volna veled fogatni, amikor azt érezted majd kiugrik a szíved a helyéről, de biztos vagyok benne, megjártad a poklok poklát is. Szerettél…majd gyűlöltél…
Amikor a férfi fejéhez vágod, hogy „gyűlöllek téged, azért amit velem tettél”, ő rögtön megsértődve fogja neked kiabálni, hogy te hogy mondhatsz neki ilyet. Hogy a szavaknak súlya van, és ez nem te vagy, aki ilyen csúnyán beszél.
Kedves Férfi! Elmondom (nyilván van kivétel, tehát tisztelet a kivételnek), hogy a gyűlölet, az nem csak egy szó. Az maga egy érzés, az az érzelem, amit a nő abban a pillanatban érez, amikor már sokadik alkalommal hazudsz a szemébe, amikor már belefárad mindenbe, amikor már tényleg még látni se akar téged, amikor egyszerűen csak betelik nála a pohár.
Te pedig Kedves Nő! Nyisd ki végre a szemed, és vedd észre, hogy az ilyen helyzetek mindig valami apró dolgokkal kezdődnek, aztán hirtelen csak nőnek, és nőnek, egyszer csak elhatalmasodnak a problémák, és ott találod magad, a kihasználtság kellős közepén. Mert a férfi (tisztelet a kivételnek) tudja hogyan éljen vissza a helyzeteddel. Nagyon is tudja, hogy használja fel, hogy ismeri minden porcikádat, minden rezdülésedet, érzelmi világodat. Tudja, hogy ha kellesz neki, csak egy „csettintésébe” kerül, és te ott is vagy mellette. Mert te tudod, és érzed, hogy mi a jó Neki.
Arra viszont nem számít, hogy egy idő után neked is leesik a tantusz, hogy valószínűleg ki vagy használva. Érzed magadon, hogy már, nem az a nő vagy, mint régen. Kezdesz rájönni, hogy csak manipulál téged, a kedves, szerelmes szavaival. Azonban Te, az okos nő, viszont raktározol, és jegyzetelsz. Nagyon is emlékszel minden egyes kimondott kellemes szavaira, amelyek akkor, ott elhagyták a száját.
Azonban sajnos képes vagy elfelejteni, hogy a szavak olykor egyszerűen, csak üres szavak. Cselekedetek, tettek nincsenek mögötte, és talán nem is lesznek. Hajlamos vagy bizakodni, reménykedni, ezekben az üres szavakban. És, hogy miért? Azt nem tudod megmagyarázni. Talán mert túlságosan nagy a szíved…
Viszont tudod, hogy a Szeretlek az csak egy szó... de hatalmas ereje lehet, hiszen van, hogy mindent megadnál érte. De nem mindegy, hogy ki mondja, mikor, hol, és hogy.
Azonban sokszor nem is a szavak számítanak, hanem a tettek. Amikor nem történik semmi, akkor eljutsz ahhoz a megállóhoz, hogy bemered ismerni saját magadnak, ez nem mehet így tovább. Tény, hogy nehezen megy elfogadni, hogy eljön az a pont, amikor ki kell mondanod, hogy vége. Próbálkozol mindennel, szereted olykor az időt húzni, de a vége mindig az, hogy veszel egy mély, nagy levegőt, és emelt fővel, méltóságteljesen kimondod, hogy túl vagy rajta. Nem azért léped meg ezt a lépést, mert a gyűlölet annyira eluralkodott rajtad, hanem egész egyszerűen az érzelmeid idáig sodortak, mert már nem bírtad tovább.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez