Utazásaim Görögországban
Tudom, hogy Görögország sokak számára ilyen “alap” nyaralás helyszín, ahova évről évre visszajár a család, de mi valahogy soha nem jutottunk el ide kisebb korunkban. A tesómnak évek óta Santorini volt a nagy álma, én pedig a Meteórákhoz vágytam nagyon, úgyhogy 2015 nyarán életünkben először végre Hellász felé vettük az irányt.
Azon az úton Athénba repültünk, pár napot töltöttünk az akkor kissé válságos állapotban lévő fővárosban, közben elvonatoztunk a Meteórákhoz is, majd átrepültünk Santorini szigetére. Idén pedig a barátommal Thesszalonikibe reppenve, majd onnan autóval utazgatva bejártuk a csodás Pelion-félszigetet, átutazva a fél országon eljutottunk Görögország észak-nyugati partjára is, és közben megcsodálhattuk (én másodszorra) a Meteóra kolostorokat Kalabakában. Bár még számos olyan része van az országnak, ahova el szeretnék jutni, elsősorban Zakinthos, Korfu és Rodosz, de íme egy kis ajánló azokkal a helyekkel kapcsolatban, ahol eddig volt szerencsém megfordulni ebben az óriási múltú, csodálatos országban.
Kalabaka – Meteórák
A legnagyobb élmény számomra talán az ország középső részén található csodálatos, holdbéli világ volt, azaz a Meteórák. Gyerekkorom óta el szerettem volna jutni ide, és el sem hiszem, hogy végül kétszer is részem lehetett már ebben a csodában. Ez tipikusan az a helyszín, ami annyira lélegzetelállító, hogy még a legjobb képek sem fogják visszaadni, milyen élőben ez a hihetetlen vidék. Megközelítése akármelyik nagyvárosból is indulsz, mindenképp autóval a legegyszerűbb, és javasolnám, hogy bár bejárhatók a kolostorok egy nap alatt, de tölts el egy éjszakát Kalabakában, a Meteórák tövében lévő kisvárosban. Ez is tipikusan egy olyan helyszín, amit egy korábbi bejegyzésemben, az ausztriai Hallstatt városkájával kapcsolatban említettem: ide az emberek többsége csak afféle egynapos kirándulás keretében érkezik, így napközben sokszor óriási a tömeg, délután 5-6 magasságában viszont már alig volt ember rajtunk kívül, nem beszélve arról, hogy a fények is sokkal szebbek ilyenkor fotózás szempontjából, mint a délelőtti órákban mondjuk. Ettől függetlenül, ha nem tudsz vezetni, és nem szeretnél vezetett kirándulásra sem befizetni, akkor vonattal is megközelíthető a régió, mi tesómmal 5 órát utaztunk Athénból, és emlékeim szerint nem volt túl bonyolult vagy extrém drága mulatság.
Santorini
Az összes görög sziget közül azt kell mondjam, azért nem véletlenül Santorini lett a leghíresebb. A sziget északi csücskében található Oia nevű falucska az, amit valószínűleg már te is láttál milliónyi fotón és képeslapon, mi tesómmal ide helyeztük a bázisunkat (amúgy Santorini megközelíthető az ország több pontjáról komppal és repülővel is, mi Athénból repültünk, Ryanairrel). Santorini kapcsán azt javasolnám, jó ötlet lehet a főszezonon kívül, tavasszal vagy ősszel felkeresni, mert a nyár közepén konkrétan olyan mennyiségű turista özönlik a kis szigetre, ami szerintem már túlmegy egy ennyire pici hely befogadóképességén és sokszor tényleg élvezhetetlenné teszi a nyaralást az a szintű lökdösődő ember-tömeg, ami ellepi Oiát például egy nyári estén, naplementekor. Ettől függetlenül valóban az egyik legszebb hely, ahol életemben jártam.
Pelion-félsziget – Makrinitsa, Portaria, Kissos, Milopothamos
Egy sokkal kevésbé turistás része Görögországnak a Pelion-félsziget, ami nem volt kimondottan a radaromon, végül egy helyi lány esküvője miatt kerültünk ide, ahova meghívtak minket a barátommal, és azt kell mondjam, ez egy csodálatos meglepetése volt az idei utamnak. Makrinitsában szálltunk meg, ami egy apró, de csodaszép falucska, tök más hangulat, mint a szigetvilág kék-fehér házikói, de ez is gyönyörűszép és mivel nem toporognak és lökdösődnek lépten-nyomon a szelfibotot lóbáló turista csoportok, nekem valahogy sokkal autentikusabb úti élményt jelentett, mint Santorini mondjuk. Egyéb aranyos kisvárosok, amiket a környékén felfedeztünk, Portaria és Kissos voltak (de nekem Makrinista tetszett a legjobban). Továbbá Milopothamosz strandját egy helyi srác ajánlotta, ami az egyik legszebb európai tengerpart volt (a portugálai Algarve régió után), ahol valaha megfordultam.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez