Tündérország – a törökországi Kappadókia
Rajongok Törökországért, ezért a hatalmas, sokszínű, évezredes múlttal és lenyűgöző kultúrával megáldott országért. Csodálom ezerféle tájait, orientális hangulatot tükröző romantikus városait, kedves, vendégszerető lakóit. Mégis, van egy vidéke, valahol Anatólia közepén, mely olyan, mintha a Holdon lenne, vagy sokkal inkább Tündérországban, ez pedig az izgalmas Kappadókia.
Lenyűgöző, szinte már-már „természetellenes” formájú sziklaképződmények, hatalmas rózsaszín, drapp és halványszürke habcsókok, önmagukban álló, égnek meredező „tündérkémények”, lágy vonulatokkal nyújtózó kisebb-nagyobb dombok, hegyek. És ha ez nem lenne elég, a táj mindig más színben fürdik: hajnalban, a felkelő nap első sugarainál narancsszínben és rózsaszín árnyalatokban pompázik, napközben aranysárgára festik a napsugarak, borús időben a galambszürkétől az ólomszürkéig terjed a színskála, este, a kék órában pedig a legszebb kék színeket ölti magára. A múltban Kappadókia csodálatos, szívmelengető menedék, vagy épp barátságtalan, próbára tevő labirintus volt, attól függően, hogy üldözöttek, vagy üldözők voltak, akik földjére tévedtek.
Ez, a lényegében Kis-Ázsia kellős közepén elterülő vidék – melyet keleten az Eufrátesz, északon a Fekete-tenger, délen pedig a Toros-hegység határol – mintegy 25 millió évvel ezelőtt alakult ki a környékbeli vulkánoknak köszönhetően. A keményebb és puhább rétegeken, vulkanikus kőzeteken, a hamun és láván erózió, eső és szél munkálkodott. Persze még Kappadókia különböző régiói is elkülönülnek egymástól geológiailag; ezek közül a nevsehiri régió a geológiai belső és a természeti külső erők következtében főleg színváltozatosságával vonzza a turistákat, míg a Göreme-völgy főleg „tündérkéményeiről” nevezetes. A természet alakította grandiózus tájformák mellett az itt élő népek is rajta hagyták kezük nyomát a romantikus Kappadókián. Ez a vidék a történelem hajnalától kezdve a kereskedelmi (és kulturális) utak csomópontjában feküdt, egyfajta civilizációs hídként szolgált Mezopotámia és a Balkán, ezáltal Európa között. A bronzkorban a hettiták uralták, majd az óperzsa, végül a római birodalom része lett. A zord, nehezen járható vidék a korai kereszténység, illetve a bizánci hódítások idején nyerte el igazán jelentőségét, ebből az időből származnak csodaszép szakrális építményei, valamint sziklába vájt, föld alatti városai, melyek menedéket nyújtottak az akkoriban üldözött keresztényeknek. A könnyen megmunkálható tufakőzetből az I. századtól kezdve templomokat, kolostorokat alakítottak ki, melyek az iszlám hódítás idején, a VII. századtól népesültek be igazán. Ma Göremében és környékén több mint 400 templom található.
A Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklatemplomai 1985 óta szerepelnek az UNESCO Világörökségi listán, s azon kevés világörökségi helyszín között van, amely esetében a Világörökségi nyilvántartás egy természeti (Göreme Nemzeti Park a maga természeti képződményeivel) és egy kulturális (Kappadókia sziklatemplomai és azok freskói, a térség kultúrtörténete) kategóriát von össze. A térség mára Törökország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi desztinációja lett, s ez nem is csoda. Az ide érkező turisták akár lóháton is bejárhatják e holdbéli tájat, de igen nagy az érdeklődés a hőlégballonozás iránt is, hiszen odafentről valószerűtlenül gyönyörű panoráma tárul az ember szeme elé. Számos sziklából kifaragott épületben ma szálloda működik, fenntartva a vidékre jellemző hangulatot, kulturális jegyeket.
Elbűvölve bandukolok a hatalmas, gombaformájú sziklaképződmények felé –sötétszürke „kalapjuk” lágy ívű kúpban néz az ég felé, alatta karcsú, de masszív, homokszín törzsük adott otthont egykor az itt menedéket keresőknek. Oldalukhoz vékony vaslétra van támasztva, mely már a bámuló turisták hadait fogadja. Némelyik üresen kong, másokat hétköznapi céllal, például rendészeti állomásnak alakítottak ki. Én most csak látogatóban vagyok itt, de mennyire jól hangzik, amikor a helyi rendőr azt meséli, hogy állomáshelye egy hatalmas tündérkémény…
Etédi Alexa
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez