Te be tudtál engedni egy személyt az életedbe?
Érdekes dolog ez a modern és magát szabadnak nevező társadalom. Szabadnak kiáltja magát de valójában rettenetesen megkötözött és így függő, olyan dolgoktól amelyek nem teszik boldoggá. Amikor ezeket a kérdéseket felteszi magának valaki: Mitől vagyok boldog? Mitől vagyok sikeres?-többnyire a társadalom torzulásain keresztül tudja csak megválaszolni.
Boldog és sikeres leszek, ha lesz jó munkám, elismernek, anyagi jólétben élek, ismert leszek, sokat keresek! Ha mindenki rendben van a családomban! Ha egészséges vagyok!- és még sorolhatnám. Azon is szoktunk dolgozni, hogy megértsük, megismerjük önmagunk- ez már a haladó szint- és egyáltalán ki tudjuk mondani mi is tesz minket boldoggá.
Rengeteg esetet hallottam, láttam. Rengeteg választ hallottam. Láttam olyanokat, akik megvalósították mindazt, amiről azt gondolták majd teljessé teszi őket, és miután meglett minden, nem élték meg belül azt a teljességet, ami a hiány szertefoszlását jelenti. Aztán láttam olyanokat is, akik megkaptak mindent az élettől, van szép családjuk, de mégis ott a hiány. De mi is az, ami ennyire kielégíthetetlen bennünk?
Arra jutottam, hogy hiába kutatunk, bonyolítunk, ez egy nagyon egyszerű dolog. A jolly joker az, amikor képes vagy egy személyt beengedni az életedbe. Nem hozzámenni, elvenni, vele élni, családot alapítani, hanem BEENGEDNI AZ ÉLETEDBE! Miért is emelem ezt ki? Hogy érezzük ennek a jelentőségét. A beengedem az életemben azt jelenti, hogy minden korlátomat lebontottam ahhoz, hogy belépjen és nem félek attól mit fog ott találni, mert hiszem, hogy a feltétel nélküli szeretet, az valóban az, és bár tudom, hogy ennek elfogadásához nagy bátorság kell, megadom az esélyt. Ebbe a térbe beengedni valakit és szövetséget kötni vele, valóban a legnagyobb érték, amit manapság felmutathatunk. Ha tisztában lennénk ennek a jelentőségével, teljesen más társadalomban élnénk, mert ha ezt megengednénk magunknak, automatikusan jönne egy csomó minden. Jobblét, egészség, hiányérzet mentesség.
Feloldódni valakiben, bizalomban élni, együtt fejlődni, saját teret létrehozni egy olyan muníció, amiről azt gondolom, hogy manapság nincs erősebb védelem a világ dolgaival szemben. Ide el kell jutni és meg kell fejlődni. Meg kell fejlődni önmagunkat ahhoz, hogy megértsük akkor fordul meg az életünk, amikor képesek vagyunk beengedni valakit az életünkbe. Nem csak vele élni társas magányban, hanem hagyni, hogy meggyógyítsuk egymást. Mind sérültek vagyunk. Mind traumatizáltak. Mind szenvedünk a hiánytól és jövünk- megyünk, hogy ezt valami kitöltse, de akárhogy is tömjük be a lyukakat, végre rá kéne jönni, hogy ezt csak az igazi társ képes betölteni, vagyis együtt vagyunk képesek.
Ha azzal vagy, aki a tiéd egyszerűen csodás dolgok történnek. Mert az egy katalizátor. Nem zökkenőmentes lila köd, de olyan mélyre megy és annyira kitölt, hogy amivel addig küzdöttél, most megoldódik. Az aki a tied, pedig ezer módon megnyilvánulhat, úgy, ami nem biztos, hogy komfortos lesz a társadalmi elvárások szintjén. Lehet, hogy kicsit sem olyan lesz, amit elképzeltél és más megnyilvánulását kell elfogadnod az életnek. Lehet, hogy túl idős, vagy fiatal, szegény, gazdag, beteg, problémás...Lehet bármilyen. De, ha találsz egy ilyen embert és ha csak pillanatokra is megéled, milyen az, amikor nincs az a maró, belső hiány- küzdj érte! Válj képessé arra, hogy beengedd az életedbe! Ez lesz a te legjobb jegyed, a sikerhez és egy teljes élethez!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez