Nem könnyű életet lehelni a mai világba. Különösen akkor, amikor az ember elgondolkodik mélyen, hogy hogyan is működünk. Annyiszor esik ki a szánkból az a mondat, hogy „Rohanó világ ez.”, de vajon felmérjük azt, hogy a valóságban mekkora súlya van mindennek?

Iszonyatosan nagy nyomás hasal rá az emberekre minden egyes nap. Mondjuk csak ki, nyugodtan, hogy beszippantott minket a modern világ hatalma. Lógunk a közösségi oldalakon, rapid módon élünk meg mindent. Gyors kaja, gyors munkatempó, gyors dugás, gyorsan kikövetelt, majd odébb vágott érzelmek…

Mi az egészben mégis a motiváció?

A kérdés, amire válasz nem érkezik. Pontosan amiatt, mert egyszerűen nincs. Fel sem mérjük, hogy mi történik. Belehelyezkedünk az egészbe, mondván úgysem tudunk ellene mit tenni, aztán csak várjuk a mélyreható élményeket, ami rendszerint nem érkezik meg.

Hogyan is tudna? Hiszen esélyt és időt sem adunk a dolgok kiforrásának. Megszűnt bennünk a kitartás, a küzdeni akarás, a becsület. Értéket képviselni 2020-ban legalább annyira ritka, mint az, hogy a Barátok közt egy része elmaradjon hétköznaponként.

Hallgatom az embereket magam körül, ahogyan arról beszélnek, többre vágynak, többet szeretnének, miközben fésülik csak a szart jobbról balra, maguk mellett. És minden olyan dolog, ami kimozdíthatná őket a stabil, langymeleg valóságukból, az túl félelmetes számukra. Azt már nem merik bevállalni, legyen szó munkáról, kiugrási lehetőségről, vagy érzelemről.

Néha egy-egy pillanatra eljátszanak a gondolattal, hogy talán mégiscsak jó lenne, jó lenne megélni az igazi életet, de hát ez pont olyan, mint egy farok-szelfi. Elsőre talán ígéretes, de sosem tudhatod, hogy valójában mi vár rád. Így végezetül marad az, ami volt… azt legalább már jól ismerjük, nem igaz…?

• életszemlélet gondolkodásmód

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!