Párkapcsolatok: Ketten nem járhatnak az úton
Hogyan segítheti, vagy éppen gátolhatja a párkapcsolat két ember spirituális vagy fizikai fejlődését?
Mit jelent ez? A magyarázat a következő. Amikor két ember együtt van, akkor különböző dolgokban más és más a hullámformájuk. Például az egyikük erősebb a pénzügyekben, vállalkozásban a másik pedig spirituális, lelki gondolatok témában érdeklődik vagy mozog többet. Ha az egyik “elszáll” a saját témájában, akkor a másik visszahúzó erőt, horgonyt jelent neki és segít a realitás talaján maradni. Egyszerű példa: ha két ember megcsúszik egy jeges, lejtős talajon, akkor hiába kapaszkodnak egymásba, miközben mind a ketten lefele csúsznak.
Az egyiküknek stabilnak kell maradnia, hogy a másik megkapaszkodhasson benne. Két ember párkapcsolata egy hullámforma. Lényeges hogy a két fél különböző hullámai (érdeklődési körüknek megfelelő erősségeik és gyengeségeik) egymásba fonódva kiegeszítsék egymást. Nem kioltják, kiegészítik egymást! Például: aki spirituálisan érdeklődő és mondjuk éppen a buddhizmust tanulmányozza, hirtelen “elszáll” az úton. Vagyis túlzásba viszi azt amit csinál, vagy ahogy csinálja. Nyilvánvaló, hogy egy olyan társ nem akadályozza meg az elszállásban, aki maga is erősen érdekelt a témában. Hiszen egy spirituálisan szintén érdeklődő társat a másik fél kitörő lelkesedése ugyanolyan elszálló spirálba vihet. Azaz, ketten csúsznak a jégen és közben egymásba kapaszkodnak. Ez nem helyes.
Viszont ha az adott személy párja mondjuk valamilyen racionálisabb vagy realistább tárggyal foglalkozik, mint például a pénzügyek, akkor a lelki extázis rá nincs hátassal, és így sikerülhet egyfajta támpontot nyújtania a másiknak. Mint egy vilagítótorony a tengeren, viharban hánykolódó hajóknak. A megszokott realitás talaján maradó társ, elég támpontot nyújt az elszálló társnak ahhoz, hogy az tudja, mennyire van elszállva. Ha mindkettő spirituális témában lenne lelkesíthető, akkor együtt, de mondjuk különböző erősséggel szállnának el és így soha nem lenne egyikük számára sem egy stabil viszonyítási pont, hogy akkor éppen az őrület határa felé sodródnak, vagy még a jó irányon belül vannak.
Nagyon fontos a mérettartomány ebből a szempontból. Olyan, mint egy puzzle kirakásánál. Ha egészen közel hajolunk egy puzzle darabhoz, akkor a kis darabkának minden egyes részletét pontosan látjuk. A körvonalait, ahogy ki lett vágva és néhány körülötte levő másik puzzle körvonalát is. De mindezzel nem érünk semmit, mert nem látjuk az egész képet, amit ki kell rakni és így fogalmunk sincs, hogy azt az egy puzzle-t, amit már igen részletesen közelről ismerünk hova is kellene elhelyezni a nagy képen. Itt elvesztünk a részletekben. Ugyanez ellenkezőleg is igaz. Ha nagyon elszállunk és túlzottan magasról szemléljük a puzzle-t a nagy képet kiválóan látjuk, de a kis puzzle-k, a részletek elvesznek, azokat nem ismerjük fel. Így látjuk a nagy képen az üres helyeket, ahhoz képest amit már eddig kiraktunk, de azt nem találjuk, hogy mit is kellene odarakni. Ez így van a fejlődésben, a szellemi haladásban vagy bármilyen tanulásban is.
TANULMÁNYOZNI KELL AZ ADOTT TÁRGYAT, DE A MEGFELELŐ MÉRETTARTOMÁNYBÓL, AMI NEM TERJEDHET TÚL AZ ADOTT KÉPESSÉGEINKNEK, ISMERETEINKNEK VAGY CÉLJAINKNAK MEGFELELŐ MÉRETTARTOMÁNYON.
Ha két ember társas kapcsolatot alkot, akkor mindkettő ismeri, hogy mi a másik elszállási lehetősége mi a téma, ami érdekli az életben. Kellő nyugalommal, bizalommal és szeretettel kezelve tökéletesen ki tudják egészíteni egymást. Egyszer az egyik húzza vissza a másikat, legközelebb pedig fordítva. Oda-vissza. Jin és jang. Ez egy folyamatos kölcsönösséget jelent. De nem azt, hogy a szerep fix, hogy a két ember közül az egyik az mindig csak egy horgonyt jelent. Nem. Ez ugyanolyan rossz, mintha mindketten elszállnának és túllőnének a célon. A helyes nyilván az, ha két olyan ember kerül össze, akinek a korábbi példa (értelem és érzelem) szerint ellentétes töltésű, de azonos irányultságú az érdeklődési köre. Az irányultságon azt kell érteni, hogy egy közös cél felé akarnak haladni, de azt különböző eszközökkel – az egyik értelmi a másik mondjuk érzelmi eszközökkel – valósítja meg.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez