Sajnos a legtöbbünknek ismerős lehet a szituáció: megismersz egy férfit, jól érzitek magatokat, találkoztok párszor. Úgy érzed, hogy pillangók repkednek a gyomrodban, alig várod, hogy ismét beszéljetek és láthasd. Fejben már az esküvőt tervezgeted, elképzeled a közös gyerekeiteket, és úgy tűnik, mindketten ugyanazt akarjátok, nagyon egy hullámhosszon vagytok. Aztán egyik pillanatról a másikra minden megváltozik.

Ugyanis a férfi bepánikol, és inkább se szó, se beszéd, lelép. Rájön hogy te tényleg komolyan gondolod, és megijed, hogy innentől kezdve neki is komolyan kell gondolnia. Ráeszmél, hogy nem szórakozhat veled, hogy nem tud megvezetni és kihasználni. Így az tűnik a legjobb megoldásnak, ha inkább szépen lassan felszívódik.

Te eleinte hitegeted magad: biztosan van valamilyen családi probléma, amiről nem szeretne beszélni. Biztosan túl sokat kell mostanában dolgoznia. Még az is megfordul a fejedben, hogy esetleg meleg - ugyanis bármit megmagyaráznál ahelyett, hogy beismerd: egyszerűen csak nem érdekled eléggé. 

Egyszerűbb sajnálni magad? 

Ideges vagy, csalódott, mérges és szomorú. Ezek az érzések mind egyszerre kavarognak benned, változó sorrendben erősödnek, és megkeserítik a mindennapjaid. Hibáztatod a világot, majd hibáztatod őt, végül magadat is. Átadod magad a szenvedésnek, és teljes önsajnálatba temetkezel.

Átfut a fejeden a gondolat, hogy talán te rontottál el valamit. Talán túl gyors volt a tempó, talán ha lassabban mennének a dolgok, akkor még mindig téged akarnak. Írsz neki. Felhívod. Látni akarod, és beszélni vele, meg akarod érteni, hogy mi történt. Közben persze mindenkinek azt mondod, hogy már cseppet sem érdekel, mégis, folyamatosan azt figyeled, hogy merre jár és mit csinál.

Mi lesz a büszkeségeddel? 

Már az sem érdekel, hogy mások mit gondolnak, csak szeretnéd visszaszerezni. Egy hamis, a valóságban sosem létező álomképet üldözöl, és üldözöd őt magát is. Mindenképpen szeretnéd megértetni vele, hogy téved, hogy rosszul érzi, hogy majd úgyis szeretni fog. Próbálkozol, könyörögsz, teljesen feladod a büszkeséged. Pedig ezt nem lenne szabad megtenned!

El kell fogadnod, hogy számára nem te vagy az igazi, és ezért valószínűleg ő sem a megfelelő ember számodra. Tudnod kell időben kiszállni! 

Bár nem egyszerű, de egészen biztosan jobb megoldás, ha összeszeded magad, és tovább sétálsz. Nem alázod meg magad, sem előtte - és ami még sokkal fontosabb ennél - saját magad előtt sem. Nem hozol áldozatokat egy olyan dolog miatt, amely már azelőtt elhalt, hogy megszületett volna.

Ne kergesd a tiszavirág életű érzések és kapcsolat szellemképét. Inkább foglalkozz magaddal, és azzal, hogy hogyan tudnád erősebbé tenni magad. Gondolkozz el azon, hogy a jövőben mit kellene másként csinálnod. Gondolkozz azon, hogy vajon miért sodorta őt eléd a sors, és mit tanultál ebből az egész helyzetből.

Építsd magadat, és ne rombold! 

Senki sem ér annyit, hogy megváltozz miatta, vagy hogy szenvedj miatta, és a legkevésbé sem ér annyit, hogy feladd önmagad miatta!

• erős nők fájdalom férfiak nők párkapcsolat problémák szerelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!