Nicholas Sparks gondolatai a végtelen szerelemről
Tiszta szívből, végtelen szerelemmel szeretni. Nicholas Sparks romantikus regénye, a Szerelmünk lapjai egy igaz szerelmet mesél el, amely összeköti Noah és Allie életét. Kettejük története tökéletesen példázza, ha igazán akarjuk Őt, képesek vagyunk átlendülni az akadályokon – még akkor is, ha számtalan kérdés övezi utunkat. Egyszerűen csak... hinnünk kell a nagybetűs szerelem erejében. És egymásban. Nicholas Sparks gondolatai következnek.
„A nappal és az éjszaka olyan különleges módon követi egymást, mint kevés más dolog: egyik nem létezik a másik nélkül, ugyanakkor egyszerre soha nem létezhetnek.”
„A csend nagyon tiszta dolog. Áldott. Közelebb hozza egymáshoz az embereket, mert csak azok tudnak egymás mellett csendben ülni, akik közt teljes az összhang. Ez az élet nagy ellentmondása.”
„Nem tudok boldog lenni úgy, hogy tudom, te valaki mással élsz. Megölne bennem valamit. Ami köztünk van, az nem mindenkinek adatik meg. Túl gyönyörű ahhoz, hogy elhajítsuk magunktól.”
„Nem élhetsz mások elvárásai szerint. Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz, még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat, akiket szeretsz.”
„Minden eddigi életemet azzal töltöttem, hogy téged kerestelek. Nem olyat, mint te vagy, hanem téged, mert lelkeinknek találkoznia kellett.”
„Az első szerelem örökre megváltoztatja az ember életét, és bármennyire is szeretnénk szabadulni tőle, az az érzés kitörölhetetlen.”
„Tudom, hogy nincs bennem semmi különös. Az átlagemberek átlagéletét élem. Nem alkottam semmi emlékezetest, nevem hamarosan homályba vész, de tiszta szívből, igaz szerelemmel szerettem valakit, és ez nekem teljesen elég…”
„Te és én nem vagyunk egyformák. Más világban élünk, mégis te tanítottad meg nekem, mi az igaz szerelem. Te mutattad meg, mit jelent törődni valakivel, és ettől én jobb ember lettem.”
„A bánat és szomorúság pillanataiban majd ölellek, ringatlak, átveszem, magamra veszem fájdalmad. Ha sírsz, én is sírok, ha fáj valamid, nekem is fájni fog. Együtt majd megpróbáljuk visszatartani a könnyáradatot, a kétségbeesést, és így együtt járjuk végig az élet rögös útját.”
„Azért fáj most annyira a búcsúzás, mert lelkünk összeér. Talán eddig is így volt, és így lesz a jövőben is. Lehet, hogy ezelőtt már ezer életünk volt, és mindegyikben találkoztunk. És lehet, hogy mindegyikben ugyanaz volt az oka szétválásunknak. Ez azt jelenti, hogy a mostani búcsú az elmúlt tízezer évtől, és talán a jövő előjátéka.”
„A jövőnk néha attól függ, kik vagyunk, nem attól, hogy mit akarunk.”
Kép: Queerty.com
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez