„Nevetek, de közben könnyezem” – Fájdalmakat rejtett Szécsi Pál mosolya

Örök, szeretetre vágyó, elhagyott kisfiú volt ő egész életében. Palika, ahogyan környezete nevezte, egész életében szerelmes volt. Végig a Nőt kereste, aki lehetett volna társa az életben, és pótolhatta volna anyját, aki elhagyta őt, és két testvérét. Szécsi Pál 1944. március 19-én született. A kisfiús sárm, és a vonzó külső mögött szomorú élettörténet húzódott. Egyéves volt, amikor zsidó származású apját kivégezték, anyja pedig három gyerekét elhagyva, elhatározta, hogy új életet kezd, Amerikába disszidált, és kilencszer ment férjhez.

A három gyerek intézetben, és nevelőszülőknél nevelkedett, és Palika sorsát egy életre megpecsételték a gyermekkori traumák. A tanulás nem érdekelte, még énekből is hármasa volt, és tizenévesen már a fővárosban találta magát. Csak arra vágyott, hogy szeressék, mert máskülönben nem tudott élni, és nem is akart. Mindvégig keresett valakit, aki egy személyben lehetett volna szerelme, és sosem volt édesanyja. Talán ezért kereste mindig az idősebb nők társaságát, mindkét komoly kapcsolata nála idősebb nőkkel köttetett.

„Nevetek, de közben könnyezem” – Fájdalmakat rejtett Szécsi Pál mosolya - STYLENEWS - Kultúr-kitérő - szécsi pál,

1965-ben egy divatbemutatón tűnt fel először, mint csinos, különleges kisugárzású férfimodell. Az esemény után egy bárban dalra fakadt csak úgy, a saját kedvtelésére, és elkezdődött az ő tündérmeséje, amit sajnos nem tudott igazán élvezni, sem befejezni azt. S. Nagy István slágergyáros szerint Palikában két ember lakozott, egy nagyon szomorú, és egy nagyon vidám. „Nevetek, de közben könnyezem”, énekelte a tragikus sorsú énekes, néha nagyon vidám, néha pedig lírai dalaiban. Az 1967-es táncdalfesztiválon Csak egy tánc volt című slágerével örökre meghódította a nézőket, és kisfiús sármjáért nők ezrei rajongtak. A sikert nem tudta kezelni, labilis idegrendszere, kínzó magánya, meg nem értettsége, és mérhetetlen szeretetvágya örök boldogtalanságra kárhoztatta. alkoholproblémákkal, pszichés gondokkal, szerelmi csalódásokkal küzdött a hányatott sorsú művész, mosolya mögött örökre ott élt az elhagyott, szeretetlen gyermek. Odavolt egy egyetemista lengyel lányért, akit feleségül is vett, de amikor a lány először kikosarazta, Pali a Dunába ugrott, ez volt az első öngyilkossági kísérlete.

1972 januárjában Domján Edit beleszeretett Szécsi Pál hangjába, ekkor kezdődött a viharos, szenvedélyes románcuk, 10 hónap nagybetűs, romantikus szerelme. Pali 27 volt, Edit pedig 39, a külvilág nem nézte jó szemmel őket, pedig valójában „Két összeillő ember” voltak ők ketten.

Sok volt bennük a közös, az önbizalomhiány, az érzékenység, a tehetségükkel kapcsolatos kételyek, a nehéz gyerekkor összehozták őket, és tették őket a 20. századi magyar művészet egyik legvitatottabb művészpárosává. Sajnos a legendás sláger, A két összeillő ember rádiófelvételére a művésznő már nem jött el, szakítottak közben. Gyermekük nem születhetett meg, Edit a terhességet megszakíttatta. Domján Edit soha nem akart megöregedni, 40 éves korában öngyilkosságot követett el.

Szécsi Pál végleg nem találta önmagát, énekelni sem akart többé. Először Németországba menekült, majd fejébe vette, hogy megkeresi Amerikában élő édesanyját, aki azonban a találkozást elutasította, nem akarta látni a fiát. Ekkor Szécsi Pál végleg összetört, és nyolc alkalommal követett el öngyilkosságot, de az utolsó pillanatban mindig volt valaki, aki megmentette. Harangozó Teri úgy emlékezett Palikára, hogy ő szívvel, lélekkel élt, de a kudarcokat nem tudta elviselni, és mindig életkedvet kellett neki adni. Édesanyjával való viszonya soha nem rendeződött, testvére Katalin, azonban nem hagyta annyiban, több mint 40 év után megkereste édesanyjukat, akinek fotókat, és lemezeket vitt Paliról, hogy legalább egyszer hallja énekelni a fiát, és büszke legyen rá.

Harminc éves korában, két évvel Domján Edit halála után végleg elbúcsúzott a földi élettől, 1974. április 30-án öngyilkos lett. Már nem volt ideje senkinek megmenteni őt.

Nevetek, ha mondják nevetek, ha kell mindenen
Nevetek, de közben könnyezem.
Dalolok a máról, dalolom, hogy nincs fájdalom
Dalolom, de máshogy gondolom.

Szívemben hordom rejtve csendesen bánatom, bánatom.
Ó meddig büntet még az életem, nem tudom, nem tudom.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.