'Ne vásárolj semmit' nap
Veled is előfordult már, hogy megvettél valami olyasmit, amiről az első pillanatban tudtad, hogy teljesen felesleges, mert sohasem fogod használni, hordani, vagy megenni? De valami mégis odavonzott, hogy leemeld a polcról, és betedd a kosárba. Ugye?
Lehet, hogyan sokan szemtelenségnek tartják megemlíteni ezt a napot, amikor sokan a létminimum alatt élnek, pedig a Ne Vásárolj Semmi Nap igenis fontos. Bár sok gyakorlati haszna sajnos nincs, mindenképpen erős gesztus a fogyasztói függőség ellen. Valakinek, valamikor muszáj felhívnia rá a figyelmet, hogy a reklámok és az áruházláncok szó szerint megbilincselik az embereket, figyelmeztetni a rémisztő méretű társadalmi különbségekre, ráadásul az ökológiai és gazdasági problémák sem elenyészőek. Természetesen nem azt jelenti, hogy ezen a napon az ember ne vegye meg a havi bérletet, ha éppen lejár, vagy ne igyon meg egy kávét az autómatából. A cél inkább az, hogy elgondolkodjunk vásárlási szokásainkon, és a tudatosabb vásárlás felé terelődjünk. A Ne Vásárolj Semmit Nap („Buy Nothing Day!”) eredetileg Kanadából indult, és 1992-ben került először megrendezésre Vancouverben, azóta pedig minden évben megtartják. És mint már említettem, csupa fontos és hasznos ötlettel lázadnak a túlzott fogyasztás ellen. Szemléletünk az évek alatt szinte az egész világon elterjedt, és a legtöbb országban november utolsó péntekén (idén 28-án) egyszerűen fogyasztási böjtöt tartanak. A dátum egyébként trükkös: az Egyesült Államokban a hálaadást november utolsó csütörtökjén tartják, ez a nap pedig a „Fekete Péntek”. Azért nevezik így, mert a pulykától megcsömörlött emberek ezen a napon kezdik megrohamozni a boltokat, hogy újra kiürítsék a pénztárcáikat. Ezen a napon kezdődnek a nagy karácsonyi leárazások, akciók is – vagyis az év legnagyobb fogyasztási rohama. A nagy vásárlási láz pedig még halálesetekkel is jár – és ez nem vicc!
Mindenkinél máshol van a határ, amikor úgy dönt, hogy ez így nem mehet tovább. Amikor megízleljük az igazi, házilag termesztett, vegyszermentes zöldségeket, amit verejtékes munkával gondoztunk. Vagy amikor észbe kapunk, hogy Afrikában gyerekek milliói szomjaznak, mi pedig tiszta vízzel öblítjük a WC-t. Vagy mikor rádöbbenünk, hogy a vadiúj, csillogó-villogó airmax cipőnket 4-5 éves kislányok varrják. Vagy amikor észrevesszük, hogy egyre többen halnak meg rákban a ki tudja, milyen eredeti kemikáliák miatt. Gondoljunk csak bele: a világon cirka 7 milliárd ember él. És ha mondjuk, a legújabb kütyükből mindenki csak egyet-egyet szeretne magának, az csak újabb energiába és nyersanyagba kerül. Hétmilliárdszor annyiba. És hogy mi lesz így az unokákkal, dédunokákkal? Ez a mi felelősségünk! A fogyasztói társadalom múlandó külsőségekre és fiktív értékekre épül. Minden mű, minden hamis. Ha tehetjük, egyfolytában csak a pénzünket költjük. Időt, pénzt, és emberi kapcsolatokat őrlünk fel. Stílusunkat és egyéniségünket márkák és tárgyak alá rendeljük. Nap, mint nap stresszelhetünk az ilyen témákon, márpedig ne a pénz és a divat mondja meg, kik vagyunk! Az egészséges ételek drágábbak, nehezebb rajtuk spórolni, ez tény. De nem is az élelmiszeren érdemes. Miért dobnánk ki bármit, ami szép, vagy miért akarnánk egy újabb almástelefont, ha a régi is tökéletesen működik? Életmódunknak köszönhetően jelentősen túlterheljük a bolygót: világszerte évente 40 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik, aminek feldolgozása egyáltalán nem megoldott. Ennek ellenére Magyarországon még mindig csak nagyon kevesen tartják meg a Ne Vásárolj Semmit Napot. Akiknek kéne, általában elfeledkeznek róla, sokan pedig örülnek, ha van mit az asztalra tenni. Pedig mi is érintettek vagyunk: becslések szerint a népesség mintegy 5%-a vásárláskényszeres, ha meg a világon minden ember úgy élne, mint egy átlag magyar, akkor 2 bolygóra lenne szükség. Már így is több erőforrást (földet, vizet, fát, fémeket stb.) használunk, mint amennyink van, és amit pluszban használunk, azt a jövő nemzedékeitől csenjük el. Szóval nem biztos, hogy ezek alapján „fel kéne zárkóznunk” a nyugathoz, talán inkább a már meglévőt kellene igazságosabban elosztani.
Az Vásárolj Semmit Napra egyébként a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) kiadja a tudatos vásárlók 12 pontját, hogy az emberek jobban tisztában legyenek azzal, hogy mit tehetnek önmagukért, társaikért, unokáikért és a környezetükért. Íme, a legfontosabb teendők, a tudatos vásárlók (új) 12 pontjában:
1. Az állattartás jobban hozzájárul a klímaváltozáshoz, mint a közlekedés. Egyél kevesebb húst és tejterméket. A klíma és az egészséged is meghálálja.
2. Egyél több, a környékről származó zöldséget, gyümölcsöt, élelmiszert. Így a helyi gazdaságot támogatod, és a szállítással járó környezetterhelés is csökken.
3. Igyál csapvizet. A legtöbb helyen tökéletes, nem kell csomagolni és kamionnal szállítani. Olcsóbb is.
4. Szigetelj. A legtöbb energiát fűtésre használjuk.
5. Kapcsold ki, vedd lejjebb a légkondit. Vedd lejjebb a fűtést.
6. Kerüld a vegyszereket: válaszd a bioélelmiszert, a friss élelmiszert, a minősített bio- és natúr kozmetikumokat és tisztítószereket, a vegyszeres kezelés nélküli ruhákat, bútorokat, házakat.
7. Járj többet gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel. Így többet mozogsz és kevesebbet füstöl(ög)sz.
8. Nyaralj itthon. Fogadjunk, hogy még egy csomó jó helyen nem voltál.
9. Tartós, hosszú élettartamú, javítható tárgyakat vásárolj. És előtte mindig kérdezd meg
magadtól: biztos kell ez?
10. Ha elromlott: javíttasd.
11. Tanuld meg, hogyan hatnak a reklámok. Így tudsz majd tényleg ellenállni.
12. Nézz utána, milyen céghez kerül a pénzed, jó vagy rossz vállalatok működését támogatod. (Hogyan bánnak az alkalmazottakkal, az állatokkal, környezetbarát-e a működésük, etikus-e a marketingjük stb.)
+1: Nem kell mindent egyszerre. Kis lépésenként alakítsd át az életmódod. Kezd a legvonzóbb, legérdekesebb vagy legkönnyebb dologgal, de ne ragadj le ezeknél! Sose veszítsd szem elől: a fogyasztás nem boldogít.
(Forrás:Tudatos Vásárlók Egyesülete)
Szóval, hacsak nem sürgős, ma semmiképpen ne vásárolj! Annyi öröm van az életben – a boldogságot nem a boltokban lehet megvenni.
Helle Robertina
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez