Nati jelenti a Napos partról
Divatszerkesztőnk bolgár leány létére Bulgáriában tölti a szabadságát és meglepett bennünket egy képes élménybeszámolóval. Fogadjátok szeretettel ezt a csodás kis képeslapot a tengerpartról.
Ez a bejegyzés bolgár származásom végett elég elfogult lesz, de próbálok minél objektívebb maradni. Sunny Beach köztudottan az egyik legkedveltebb üdülőhely Európában, sőt a leglátogatottabb a Fekete-tengeren. Leginkább brit, orosz és német turisták érkeznek ide, de sokan jönnek Skandináv területekről és Izraelből a szerencsejáték miatt (az arab országokban ez tiltott). Persze a magyarok is elég nagy számban megfordulnak, hiszen repülővel közel 1 óra alatt Burgas-ba juthatnak, onnan pedig 25 perces út vezet Napos-partig.
A szálloda (Golden Rainbow), amelyben megszálltam körülbelül egy éve épült, gyakorlatilag minden vadonatúj. A fogadtatás szuper, reptéri transzfer és teljes (magyar) tájékoztatás biztosított, a part pedig, a szállodából kisétálva nem több mint öt méterre található. Ráadásul gyakorlatilag az összes szoba a tengerre néz.
A központ tíz percre található (taxival 2). Mindenhol kis butikokba, éttermekbe, pékségekbe, kávézókba és társaiba botlunk. Ahogy közeledünk a főutca felé, minden egyre sűrűsödik. A szállodák, az emberek, a boltok és szinte minden sarkon megakad a szemünk valamilyen báron, vagy szórakozóhelyen. Hát igen. Sunny Beach ezért is a fiatalok egyik legkedveltebb helye, én csak Mini-Ibizának hívom, bár még sosem jártam Ibizán. Mindenki Jack Daniels–es pólóban a pulton őrjöng és eszeveszetten vedeli a Finlandiát, és józanon ez roppant szórakoztató látvány. Mivel ez még nem a főszezon, nincsen akkora tömegnyomor, mint amire számítottam. A főszezonban viszont van, hogy 200 000 fölé ugrik a turisták száma. A legnagyobb bulik és a fesztiválok pedig Cacao Beach-en zajlanak, olyan előadókkal, mint Guetta, Armin Van Buuren, vagy Tiesto.
A bulik, az olcsó ételek, italok (és a TÚLSÁGOSAN olcsó alkohol) mellett szinte nevetséges árakon tudtok vásárolni ruhákat, cipőket, ékszereket, és napszemüvegeket. Persze a fele, de ilyen jó hamisítványokat ilyen árkategóriákban ritkán lát az ember. Nem vagyok a gagyi, kamu dolgok híve, de a helyzet az, hogy ilyenkor mindig elcsábulok. Színes lencsés Ray-Ban Aviator-ok 15 Leva-ért, vagyis átszámítva, körülbelül 2000 Ft-ért. Jövőre úgysem lesz divat, szóval ezek számomra kihagyhatatlan dolgok. Eddig két fajtát is sikerült szereznem, de szerintem lesz ebből 3 is.
És végül elérkeztünk a „kedvenc részemhez”, ami nem más, mint Neszebar óvárosa. A város jelképe egy körülbelül ötszáz éves, (ma már nem funkcionáló) szélmalom. Elképesztő történelmi és kulturális vonatkozásai, több száz éves és szám szerint több mint negyven, jó állapotban fennmaradt ortodox temploma miatt az UNESCO 1983-ban a világörökség részévé nyilvánította. A városnak nagyon sajátos hangulata van, kis macskaköves, kacskaringós utcákkal, kávézókkal, éttermekkel és bazárokkal. A házak, maximum két vagy három emeletesek, és a struktúrájukat tekintve is érdekesen vannak felépítve, mert az alsó részük kőből, a felső pedig fából épült. Mivel elég régiek, a deszkák kissé kopottak és szürkések, de pontosan az ilyen dolgok adnak hozzá az igazi Neszebar-i hangulathoz. Majdnem egy egész napot sikerült eltöltenem ott és alig akartam elhagyni a félszigetet, de a tudat, hogy hajóval megyek vissza teljesen feldobott, ráadásul a visszaúton még delfineket is volt szerencsém látni.
Csak remélni tudom, hogy meghoztam a kedveteket Bulgáriához, bizton állíthatom, hogy nem fogtok csalódni. Ha felmerült bennetek bármilyen kérdés, nyugodtan forduljatok hozzám!
Drencseva Natali
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez