Mozi: Az élet fája
Nem túlzás azt állítani, hogy Az élet fája az elmúlt évtizedek legambiciózusabb amerikai filmje – olvasható több kritikában. A film idő-mozaikokból álló „története” egy gyerekkorára visszaemlékező férfi (Sean Penn) emlékeit állítja a középpontba. Eszményi anyjával (Jessica Chastain) és a túlélés ösztönei szerint vezérelt indulatos apjával (Brad Pitt) ápolt ambivalens kapcsolata, illetve az egyik testvér elvesztésének feldolgozása irányítja az emlékképből emlékképbe csapongó film montázs-szerkezetét.
Öccsének korai halálának évfordulóján Jack O'Brien, a modern világ rohanásába belefásult építész visszagondol sorsfordító gyermekkorára, azokra a texasi kisvárosban töltött évekre, mikor elveszítette ártatlanságát, angyali édesanyjához és szigorú édesapjához fűződő kapcsolata pedig örökre megváltozott. Az emlékek felidézése közben talán nem csupán a saját, de az egész emberiség helyét is megtalálja az univerzumban. Az élet fája Terrence Malick rendező rövid életművének legenigmatikusabb darabja lett. Szövevényes látvány-hálója olyan elegyet alkot, ami hipnotikus hatással húzza be nézőjét az első perctől kezdve. Az élet fája az avantgárd filmek bátorságával mutatja meg, hogy a kozmosz végtelenségét akár a hátsó kertünkben is felfedezhettük, életünk bármely elfelejtett pillanatában. A filmet december 16-től láthatjuk a mozikban.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez