Mit tegyünk, ha szenvedélybeteg van a családunkban?
A szenvedélybetegségnek számos típusa van, azonban közös bennük, hogy egyaránt megviselik a függő személyt, és a szűk környezetében élőket. Ezért elsősorban arra kell felkészülnünk, hogy ezt a rengeteg stresszel járó, nehéz, fájdalmasat időszakot valahogyan együtt kell átvészelni. Nem biztos, hogy mindig az a legjobb lépés, ami elsőre annak tűnik, ezért mindenképpen beszélnünk kell a témáról családtagjainkkal, barátainkkal és szakemberrel is.
A probléma feltérképezése
Az első, és legfőbb feladat, hogy kiderítsétek, mi is a probléma egészen pontosan. Lehet, hogy például elsőre úgy tűnik, hogy az illető az utóbbi időben a kelleténél kissé több alkoholt fogyaszt, azonban könnyen lehet, hogy drogproblémái is vannak, vagy esetleg a szerencsejáték is közrejátszik a dologban.
Segítség
Bár segítséget csak az tud kérni, aki bajban van, hiszen ha mi próbáljuk ráerőltetni, akkor általában mit sem ér a dolog, azonban arra rávezethetjük, hogy igenis szüksége van segítségre. Természetesen erre nem az a megoldás, hogy az első adandó alkalommal a fejéhez vágjuk a problémát, hanem le kell ülnünk közösen, és elmondani, hogy úgy érezzük, hogy van valami probléma, amit mindenképpen meg kellene oldani.
Mások, hasonló problémával
Egyrészt számunkra, másrészt pedig a szenvedélybeteg szerettünk számára is segítség lehet, ha olyan személlyel beszél, aki már átesett hasonló dolgokon. Sokkal hitelesebb lehet olyan embertől hallani, hogy mi történhet ilyenkor, aki már átélte a dolgot, így kevésbé fogja úgy érezni, mintha valaki csak papolni szeretne kívülállóként.
Szeretet
Mindenekelőtt feltétlenül biztosítanunk kell róla a szenvedélybeteg családtagunkat, hogy mindez a nehézség, amin átmegy, nem fog változtatni azon a tényen, hogy szeretjük őt. Ezt mindenképpen, lehetőleg minél többször meg kell erősíteni benne, hogy bármi történjék is, mellette állunk.
Türelem
Természetesen ez a legnehezebb, amikor egy olyan személynek szeretnénk segíteni, aki nagyon fontos számunkra, és mi tehetetlennek érezzük magunkat. Nyilván szeretnénk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy minél hamarabb túljusson a problémáin, azonban mégis a legjobb, amit tehetünk, ha türelmesek vagyunk vele, magunkkal, és mindenkivel szemben, aki segíteni próbál.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez