Miről ismerhető fel a kényszeres hazudozó?
Miért vagyunk néha elhallgatók és elferdítők? Egyetlen mondattal össze lehet foglalni: az igazság nem tesz jót. Úgy kezeljük az igazságot, mintha fölöslegesen felírt gyógyszer lenne, ezért be sem adjuk a másiknak, akit szeretünk. Az igazság-dózis csak fölösleges adalékanyag volna, csak rosszat tesz, mérgez, vitát szít, bonyodalmakat okoz, magyarázatot vár, és eltávolít egymástól.
A közhiedelemmel ellentétben nem a férfiak orra nyúlik meg gyakrabban lódítás miatt, hiszen bizonyított tény, hogy a kényszeres igazság elferdítés közel azonos a két nem esetében. Miért hazudnak a nők? A nők inkább a kegyes hazudozók, vagyis azért vetítenek, hogy másokat megkíméljenek a csúf igazságtól. A férfiak általában céljaikat akarják elérni egy-egy durva ferdítéssel.
Létezik „becsületes hazugság”? Igen, vannak olyan emberek, akik folyamatosan ködösítenek, és tudatában sincsenek annak, hogy amit állítanak, nem felel meg a valóságnak. A konfabuláló személy, ha „rajtakapják”, hogy valótlant állított, nem ismeri ezt fel, meghamisított emlékképei védik, áltatják, és illúziókban ringatják. Elképzelhető az is, hogy egy hamis emlékkép helyett azonnal új elméletet gyártanak. A konfabuláció és a hazugság között különbség van, ők nem azok az emberek, akik saját önző érdekükben nagyot mondanak, elhitetnek másokkal blődségeket, amelyek sosem léteztek, és közben dörzsölik a markukat, hogy megint jól átverhettek valakit. Nem tudatosan teszik mindezt, nem szándékosan akarnak szemfényveszteni, hiszen ők is elhiszik, amit kitalálnak. A konfabuláció az amnéziához kötődő emlékezeti zavar, ha bizonyos tényekről, eseményekről vagy élményekről szóló emlékeink hiányoznak, helyüket kitalált emlékekkel töltjük ki.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez