Harmadik generációjához érkezett a Honda HR-V és ugyanúgy, mint a korábbi két generáció esetében, gyökeres formai változást hozott az új. A HR-V viszont nemcsak kívül lett egészen más, hanem a beltartalom is különleges lett. Itt pedig nem csak az anyagminősége és a kialakításra gondolok, hanem a meghajtásra is. Azonos a név, de ezzel nagyjából be is tudnánk fejezni az elemzést, ha összehasonlító cikket írnánk. Így nem is azt tesszük!

Az előző széria esetében a HR-V-re könnyen mondhattuk, hogy a nagyobb testvér, a CR-V kicsinyített mása. Nem voltak persze egyformák, de a vonalvezetésük és a megjelenésük miatt látszott a vérrokonság. Aki arra számított tehát, hogy hasonló módon fogja követni az új CR-V vonalait a HR-V, bizony nagyot tévedett. A dobozforma, majd a sportos vonalvezetés után, gyökeresen a mai trendekkel egyező, sőt azokat némiképpen megelőző designt kapott az új modell. Szükség is volt erre, hiszen a kis vagy középkategóriás SUV szegmensben óriási a verseny. Villantani kell ahhoz, hogy kitűnjön valaki a tömegből. A versenytársak, mint a Skoda Karoq vagy éppen lentről nézve a Kamiq, a VW T-Roc, Nissan Juke, Ford Puma és még sorolhatnám napestig, olyan félelmetes versenyt teremtenek, amely talán semelyik másik méretkategóriában nem tapasztalható. A minőség, a szép design, a variálhatóság szinte már az alap, a belépő ahhoz, hogy itt valaki labdába tudjon rúgni.
Labdába rugdosás szempontjából persze a Hondának nincsen szégyellni valója, hiszen a HR-V mindig is jól állta a sarat, ráadásul az eggyel nagyobb modell a második legnépszerűbb SUV a világon. Így know-how van bőven arra, hogy mikén lehet sikeres modellt alkotni.

A külső formavilágára egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy szélsőségesen letisztult. Nem Mazdás módon, de azt is mondhatnám, hogy közel jár. A legfeltűnőbb elem a hűtőmaszk, amely nem alkot külön egységet. Fényezett és egybeolvad a lökhárítóval. Az első és hátsó lámpatestek teljesen a mai divat szerint születtek. Elől keskeny, hátul a két oldal LED csíkkal van összekötve. A tetősík szinte egyenes, kicsit hátrafelé lejt az íve. Mutatós és szintén a mai kor elvárásaihoz tartozik, hogy rendelhető a karosszéria színétől eltérő színben. A tesztautón fekete tető volt. Ez az opció egyébként a legmagasabb felszereltég, az Advance Style kivitel része.
Az autó lényegesen nem tér el az előző generációtól, de az arányai mások lettek. 5mm-rel hosszabb (4340) és közel 20mm-rel szélesebb (1790), viszont laposabb lett. A fekete tető még tovább nyom rajta, így kifejezetten alacsonynak látszik. Ami persze csak vizuális játék, hiszen egyáltalán nincsen erről szó.

A belső térben jellemzően jó minőségű anyagokat találunk. Logikus, szép a kezelőszervek elrendezése. A központi rendszer nagyon sokat fejlődött, jól átlátható és könnyen kezelhető. A telefonunkat akár vezeték nélkül is ki tudjuk tükrözni, miközben a középkonzol alsó rekeszében akár indukciós módon tölteni is tudjuk.
A légbeömlő kialakítása zseniális. A magam részéről kötelezővé tenném minden más autóban is ezt a megoldást. Számomra ugyanis gyakran előforduló probléma, hogy a nyár végére a sok légkondicionáló használattól elkezd fájni a vállam, lapockám. A problémát az okozza, hogy a hideg levegő miatt megfázik ez a terület. Valószínűleg ezzel nem vagyok egyedül, mert a HR-V-ben a bal és jobb oldalra egy különleges L alakú befúvót helyeztek el. Ha ide kapcsoljuk a levegőt, akkor az nem a lamellákon keresztül direktben érkezik a testünkre.

Ami kevésbé tetszett, az az ülések anyaga és elhelyezése. A szintetikus bőr nem volt kellemes tapintású, nem volt kellőképpen prémium hatású. Továbbá nem tudtam az elején beállítani olyan üléspozíciót, amelyik igazán kényelmes lett volna. Az egy hetes próbahét után viszont tény, hogy az üléspozícióval már nem volt problémám, csak a bevonatával.

Oka lehetett ennek az imént említett kényelmetlenségnek, hogy az akkumulátor cellák az ülés alatt vannak elhelyezve, így a székek kicsit magasabbra kerültek. Ha pedig már ez a kérdés felmerült, érdemes pár szóban részletezni a HR-V meghajtását.

Az már kiderült, hogy több akkumulátor van az autóban, mint egy hagyományos járműben. A meghajtása az autónak a Jazz-zel rokon (csakúgy, mint a padlólemeze is). A különbség annyi, hogy ebbe az autóba nagyobb akksi került, egészen pontosan 60 cellát tartalmaz. Ez az akkumulátor pedig a full-hibrid meghajtásban játszik szerepet. Utóbbi azt jelenti, hogy nincs szükség konnektorra, hogy a villanymotor mozogjon. A Honda által fejlesztett öntöltő hibrid rendszer nagyon sokban hasonlít a legismertebb, Toyota féle hybrid rendszerhez, de technikájában azért kicsit más. Itt is megvan az a bizonyos központi elosztó rendszer (bolygómű), de egy különleges technika révén képes azt bizonyos esetekben kikerülni. Ennek előnye, hogy lényegesen többször megy az autó tisztán elektromos üzemmódban. Persze van, amikor bekapcsol a benzinmotor ebben az esetben is, de ilyenkor kizárólag az akku töltésére szolgál.

Azt mondhatjuk, hogy alacsony sebességnél, lejtőn, bizonyos sebességhatárig gyorsításkor elektromosan közlekedünk. Éppen ezért a fogyasztási adatok nagyban eltérnek attól függően, hogy milyen körülmények között történik a használat. Autópályás tempó esetében 6,6 litert vagy akár többet is fogyaszt az autó. Városban viszont könnyedén lehet vele 4 liter körüli fogyasztást hozni (de lehet, hogy akinek ügyes a lába és nagy a türelme, akár 4 alá is tudja vinni – utóbbival én nem vagyok túlságosan eleresztve, így ez nekem nem sikerült). Városban tehát remekül viselkedik, rövid szakaszok esetén jó kis pörgős és csendes utazásokra számíthatunk. Autópályán viszont zajos a HR-V, vagy legalábbis nem csendesebb, mint egy Toyota CH-R.       

A belső térnél az első két ülés környezetét részletesebben taglaltam, de a hátsó sor és a csomagtartó kimaradt, pedig ezekre is érdemes odafigyelni. A csomagtér lényegesen kisebb lett az elődjéhez képest és ez a méret különbség akár hátrány is lehet a márkák közötti versenyben. A csomagtartó mindössze 319 liter (a hangrendszer miatt az Advance Style csomagtere 304 liter). Ez valóban kicsi és annak ellenére, hogy még van egy plusz kicsi rekesz a csomagtérszint alatt, így is kisebb ez az űrtartalom, mint másé ebben a méretosztályban. Ami viszont kompenzálni tud, az a hátsó ülések variálhatósága. A „magic seat” rendszer valóban zseniális és a HR-V ülés felhajtható, lehajtható. Így akár egy biciklit is be tudunk tenni állítva az első ülések mögé. Így a csomagtér liter hátrányai ezáltal némiképpen kompenzálva vannak. A hátsó ülések előtti lábtér szintén hatalmas, a fejtér inkább közepes. Átlagos méretű utasok (legalábbis 2), hosszabb távon is kényelmesen tudnak utazni ebben a sorban is.

A karosszéria magasra hangolt, amelyhez egy lágyabb tónusú felfüggesztés kapcsolódik. Bár a meghajtás egyáltalán nem rossz, de inkább békés utazásra, városi közlekedésre csábít, mintsem száguldásra. Viszont előbbiben tökéletesen teljesít. Ezt fejeli meg az imént említett döbbenetesen jó fogyasztása is ebben a tartományban. Fontos szempont az is, hogy kizárólag kétkerék meghajtással rendelhető. Így nyugodtan elmondható, hogy a HR-V valóban városi SUV.
Ára természetes módon szépen emelkedett az év során, de még most is „csak” 13,5 millióba kerül a legmagasabb felszereltségi szint. A belépő Elegance 11,35-ről indul. Egyszóval az ár érték aránnyal egyáltalán nincsen probléma. Nincsen könnyű helyzetben az autóipar, a döntés általában nem könnyű és sokszor az is befolyásol minket, hogy mennyi időt kell várni az autóra. A Honda egy olyan autót készített, amelyre összeségében, figyelembe véve a vezetési élményt és a beltartalmat, érdemes várni. 

• 2022 Honda HR-V teszt hr-v hr-v 2022 HR-V Honda Advance Style teszt hr-v hybrid hr-v teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!