Mi kell a jó szexhez?
Az örömszerzés, a feszültségoldás, az egymás közötti kommunikáció, az önértékelés, és önbizalom fokozása mind célja a szexuális életünknek. Legfontosabb szerepe azonban a kötődés megélése, amely mindannyiunk számára elemi szükséglet. Életünket kezdettől fogva átszövik a kötődések. Az első anyai érintések, később a környezetünk tévesen megítélt reakciói, és a berögzült sémák, melyekhez foggal-körömmel ragaszkodunk, mind meghatározzák jelenlegi kapcsolatainkat.
A legelső, anya-gyerek kötődésünk minősége, vagy annak hiánya a legmeghatározóbb, és ez életünk végéig kitart. Az a kötődési mintázat, melyet gyermekkorunkban édesanyánkkal kapcsolatban alakítottunk ki, életünk hátralévő részében is jellemző lesz ránk, és lehet rajta változtatni, de az alapvető mintázatok alattomosan ott ragadnak saját párkapcsolatunkban. Mindenkit jellemez egy kötődési stílus, és korán kiderül, hogy nem mindenki alkalmas érzelem dús kapcsolatra.
Kötődni valakihez egészséges lélekkel egy szükséglet, olyan, mint amikor a gyökér kapaszkodik, és ha elég erősen, szilárdan áll, akkor elkezdődhet a közös élet, a fa és a talaj együttlétezése. Egy gyökér nem életképes talaj nélkül, egy ember nem lehet egészséges lelkületű emberi kapcsolatok, kötődések nélkül. A kötődés vágya ott él mindannyiunkban, és vágy, akár mélyre szorítjuk, akár szembenézünk vele, mégis elemi erejű. Örömteli szeretkezések nélkül nehezen képzelhető el egészséges lélek és párkapcsolat. A szex fokozza az egymás iránti kötődést: a párkapcsolat és a szex összefüggésének egyik kulcsa az oxitocin nevű hormon, amit kötődést elősegítő hormonnak, vagy szerelemhormonnak is szokás nevezni. Az együttlét után oxitocin szabadul fel az agyalapi mirigyben, a tartósan együtt élő párok ilyenkor úgy érzik, mintha vérátömlesztést kapott volna a kapcsolatuk, férfit kenyérre lehet kenni, a nő arca meg ragyog a boldogságtól.
Gyakran kell szexelnünk ahhoz, hogy elősegítsük a monogámiát? Mindenképpen! A gyakran felszabaduló szerelemhormon mintha újra és újra összekötné a kötődés, és ragaszkodás selyemszálait. Profánabbul szólva: akik nem szexelnek egymással, azok távolodnak. Ilyen egyszerű. Sajnos egy tartós párkapcsolat, vagy házasság szekere nem fogja elvezetni önmagát. Ott kell lenni, résen kell lenni, bele kell rakni minőségi időt, tiszteletet, odafigyelést, elismerést, intimitást, változatosságot, meglepetést, közös programot, utazást, apró ajándékokat, és jó sok szexet. Ne párkapcsolati vegetációban éljük a közös életünket, hanem legyen részünk csodás együttlétben, és együttgondolkodásban.
A jó szex alapfeltétele lehet tehát egy biztonságos kötődésen alapuló, elkötelezett, odaforduló, egymás igényeit lelki és testi szempontból is kielégítő párkapcsolat. A jó szexből pedig lehet még jobb szex, aztán észveszejtő szex, ha elég energiát és kreativitást áldozunk a szenvedély oltárán, ha nem öljük meg módszeresen a spontaneitást, és ha nem kényelmesedünk bele a megszokás, és a monotónia eleinte komfortos, később egyre kényelmetlenebb fészkébe.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez