Mi fán terem a csíra II.
Ugyan már válogathatunk a friss, szezonális zöldségek közül is, azért a csírákról se feledkezzünk el, hiszen kiváló tápanyagtartalmukból és számos jótékony hatásukból mit sem veszítettek, így érdemes továbbra is bőven fogyasztanunk ezekből a kis természetes vitaminbombákból. A Mi fán terem a csíra írásunkban megismerkedhettetek a csíráztatás rejtelmeivel. Reméljük sikerült vele kedvet csinálnunk, hogy kipróbáljátok. Most pedig szeretnénk bemutatni nektek a csírák népes családjának tagjait, és egyes fajták élettani hatásait.
A fajták bemutatása előtt azt még fontosnak tartjuk kiemelni, hogy jótékony hatásaikat csak hosszabb ideig tartó, rendszeres fogyasztással érhetjük el. Heti egy marék csírától senkinek sem fog csökkenni a koleszterinszintje. Természetesen vitamin- és ásványianyag tartalmuk rendszertelen fogyasztás mellett is érvényesül, de egyéb egészségre gyakorolt hatásához rendszeres fogyasztásukat javasoljuk. Ha eddig még nem csíráztattál, kezdésnek jó választás lehet az adzukibab, a mungóbab, a szójabab, a búza, a hagyma vagy a lucerna - ezek általában könnyen mennek.
A csírák fajtái
Fű- és fűszerfélék
Gabonafélék
Hüvelyesek
Olajos magvak
Zöldségfélék
Bíborhere
Francia vagy fekete mustár
Görögszéna (görög lepkeszeg)
Kerti zsázsa
Lucerna
Ruccola
Vöröshere (réti lóhere)
Amaránt
Árpa
Búza
Hajdina (pohánka)
Kukorica
Rizs
Rozs
Tritikálé
Zab
Adzukibab
Csicseriborsó
Lencse
Mungóbab
Szójabab
Zöldborsó
Lenmag
Napraforgómag
Szezámmag
Tökmag
Brokkoli
Cékla
Fejes káposzta
Lila káposzta
Retek
Vöröshagyma
Jótékony tulajdonságaik
Adzukibab: rendszeres fogyasztása jótékonyan hat a magas koleszterin- és vércukorszintre, szíverősítő, vérnyomás szabályzó, íze semleges, így bátran használható számtalan ételhez alapanyagként.
Mungóbab: az adzukibabhoz hasonló belső tulajdonságokkal rendelkezik
Szójabab: kiemelkedően magas fehérjeforrás, ami a csírákban elérheti a száraz anyag tartalomra számítva az 50% feletti értéket is; fehérjéi minőségileg is kiváló, teljes értékűnek tekinthető - tartalmazza az emberi szervezet számára szükséges összes esszenciális aminosavat; szaponin tartalmának köszönhetően jótékony hatású magas koleszterinszint esetén, segíti a koleszterinlerakódások felszámolását, így javítja a keringést és a szívműködést; lutein tartalmának köszönhetően serkenti az agyműködést - tekintettel a közelgő vizsgaidőszakra egyetemistáknak most igen aktuális lehet :-); vitaminokból E- és B-vitaminokat. ásványi anyagokból főként rezet, cinket, mangánt, kalciumot és káliumot tartalmaz.
Vöröshagyma: természetes antibiotikum; baktérium-, vírus- és gombaölő hatású; nyákoldó, izzasztó hatású; csökkenti a triglicerid szintet; jótékonyan befolyásolja a máj- és epeműködést; kihat a szervezet inzulintermelésére; C- és B-vitamin forrás; csírája jellegzetes ízű, akár maga a vöröshagyma, csak kevésbé erőteljes, szúrós az aromája.
Lucerna: sokan felhördülnek a lucerna hallatán, mert inkább állati takarmáányként tartja számon a köztudat, de higgyétek el, emberi fogyasztásra is alkalmas, sőt, kár lenne kihagyni. Fehérjetartalma a szójáéval vetekszik, mind mennyiségben, mind minőségben kiváló; remek kalcium, kálium, foszfor, vas, szelén és rézforrás; A-, C-, E-, B- és K-vitaminokat és karotinokat is tartalmaz; lúgosító hatású; megfigyelések szerint a benne található növényi hormonok ösztrogén hatásúak (fitoösztrogén), ezáltal rendszeres fogyasztása fokozhatja a tejképződést, bizonyos meddőségek esetén hatásos lehet. Ugyanezen tulajdonsága miatt viszont negatívan hathat a magas női hormonszinttel összefüggő betegségek esetén; koleszterinszint csökkentő hatású; segít megőrizni az érdalak rugalmasságát; segít az emelkedett vércukorszint mérséklésében; jótékonyan hat az idegekre; erősíti a csontokat és a fogakat; rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a csontritkulás megelőzéséhez; L-borostyánkősav tartalma segít megőrizni a kötőszövetek rugalmasságát; csökkentheti az asztmás beteg tüneteit; segít megelőzni a szervezet kimerülését; lágy, finom ízű, ami változatosan felhasználható sós, édes vagy akár csípős ételekhez is.
Búza: lehet fogyasztani 3 napos korától csíra formájában, vagy fűből kifacsart léként; gátolja a rákos sejtek életben maradását; segíti az emésztést és a májműködését; javítja és karbantartja a fizikai és a szellemi teljesítő képességet; növeli a nemi aktivitást, hurutoldó hatású.
Kiss - Dalmadi Mariann - dietetikus
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez