Meleg téma hideg fejjel
Régebben olvastam egy blogbejegyzést egy magát Igazságos Izom Tibornak mondó személy naplójában. A melegekről szólt, és a cikkben annyi gyűlölet és vadállati elvetemültség volt elvetve, hogy távol álljon tőlem akár egy részletet is idézni. A téma tehát a homoszexualitás, ami sajnálatos módon közügy, holott magánügynek kellene lennie.
A téma a Budapest Pride kapcsán vált aktuálissá és igencsak felkavarta az egyébként sem álló vizet ez ügyben. A felvonulás nem azért van, mert provokálni kívánnak, éppen arra az egyetlen szóra kívánja felhívni a figyelmet, ami oly sok embertársunkból hiányzik, mégpedig az elfogadásra. Ha elfogadóak lennénk, nem volna semmi szükség melegfelvonulásokra, sem egyéb hasonló rendezvényre. Számomra tökéletesen érthetetlen az, hogy képes ember emberrel ily mértékben embertelenül viselkedni, csak azért, mert az más. Nekik nincs joguk talán egymást szeretni? Azért mert valaki ilyen identitással született, ne legyen joga a szerelemhez, akár ahhoz, hogy megölelhesse a párját az utcán? És itt feltenném azt a kérdést, hogy ki a nem normális: az, aki homoszexuális és egy azonos nemű kezét fogja nyilvános helyen, vagy az az üvöltő neonáci, aki vadbarom módjára fenyegetőzik közterületen? Melyik egyén van rombolóbb hatással a társadalomra?
A melegek nem választják ezt az életformát. Nem úri szeszélyből döntenek úgy, hogy a saját nemükhöz kezdenek el vonzódni. A genetika ezt a sorskártyát dobta nekik, nekünk pedig kutyakötelességünk ugyanolyan embertársunkként kezelni őket, mint amilyenek jómagunk vagyunk. Máskülönben pedig úgy hiszem, ez pusztán intelligencia kérdése, hogy ki mennyire képes felmérni ésszel ennek súlyát. Belegondoltunk e abba, hogy egy meleg kisfiú mennyi gyötrelmen megy keresztül, amíg tudatosítja magában, hogy soha nem fog lányt szeretni és nem lehet családja, saját gyermeke? Ha egyáltalán eljut eddig és nem fojtja el örök életére, ami persze rengeteg lelki zavart, netán egy rossz házasságot és feltehetően boldogtalanságot is szül.
Egyébként pedig nincs semmi meglepődnivaló az emberek viselkedésén, hisz a mindennemű másság üldözése általános a világon. Színes bőrű, zsidó, arab, cigány, meleg, leszbikus, de elég csak arra gondolni, hogy akkor is összesúgnak az ember háta mögött, ha nem szokványos az öltözködése és ’Urambocsá’ mer egyéniség lenni. Gondolkodjunk el azon, hogy hány homoszexuális művészt és gondolkodót köszönhettünk a kultúránknak. Máskülönben pedig mindnyájan emberből vagyunk. Ugyanolyan anyától vagy ugyanattól az Istentől.
Szentesi Évi
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez