Magadéban a gerendát
Ez nem New York. Mi nem vagyunk menő, nagyvárosi szinglik. A helyszín Budapest. Folyik a pletyka, mint a kátrány és ragadós az ítélet.
Ez nem New York. Mi nem vagyunk menő, nagyvárosi szinglik. A helyszín Budapest. Az évszám pedig 2012., és ami körülöttünk van az nem más, mint a magyar valóság. Nevén nevezve a dolgot, folyik a pletyka, mint a kátrány és ragadós az ítélet.
Nehéz ez leányom! Nem mindig cselekszünk helyesen és sokszor fogalmunk sincs, hogy kellene élni. Az viszont nagy szerencse, hogy mindenki más tudja. Isten az ítélőbírákból eleresztett minket rendesen. Még csak jogi karra sem kellett járniuk. Terem úton-útfélen szakképzett doktor, javarészt minden bokorban. Hála ég! Mondják meg tehát jogdoktorok, hogy kellene élni! Mi a helyes és mi a helytelen? Merre találom az igazságot, létezik-e jó út, van-e okos döntés? Vagy úgyis mindenki a saját hibáiból tanul? És amíg hibázunk, addig kárörvendhetnek? Talán Önök mindig megfelelően cselekedtek?
Csillogó külcsín, parázna leányok, sznob helyek. Téves utak, vétkes lelkek, túl sok kiégett állomás. Véget nem érő mulatságok, nagy kacagtatások, pellengérre állított haszontalanságok. Az élethez néha kell valami bántóan felesleges. Olykor fel kell vennünk ízléstelenséget is ahhoz, hogy megtanuljuk, mi a szép. Olykor vétkesnek kell lennünk, hogy megtudjuk, a bűn íze csak első harapásra édes. De ne dagonyázzunk túl sokáig az élet meleg pocsolyáiban, mert a piszok beivódik a bőr alá és hiába sikáljuk pirosra, ott marad a sár nyirkos szaga.
Addig olvasd el a könyvet, amit bíráid írtak, hisz a bölcsességeket javarészt papírra vetik. Vagy fogalmad sincs, a könyvtárban melyik betűnél keresd? Hogy a bíráidnak nincs is nevük? Őszintén? Meg se lepsz. Mikor nekem volt rájuk szükségem, hiába kutattam, én sem találtam őket. Az ítélkezők arc nélkül járnak, halkan, lopakodva. Aztán egyszerre mögéd kerülnek, fogják kátrányos vödrüket és nyakon öntenek. Mire visszafordulsz, már hűlt helyük. Te meg ott maradsz majd feketén és ostobán. Jól vigyázz, pontosan tudják, miről beszélnek, hisz volt idő, mikor ők is épp ily szurkosak voltak.
Ezért mondom leányom, egyenes háttal ülj az asztaluknál és idejében fejezd be a lakomát!
Szentesi Évi
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez