Lefeküdtem a Szex és New Yorkban, és a Walking Deadben ébredtem
Na, szóval volt egy ilyen kihívásom a hétre, hogy úgy fekszem le aludni minden este, mint a filmekben szoktak a nők. Enyhe, alig (?) észrevehető smink, lágyan leomló hullámok a hajamban, báliruha hálóing, és természetesen Disney-hercegnő pózban, mosolyogva alszom el. Az ébredés, gondolom senkit nem lepek meg, nem volt ilyen meseszerű.
A hét első feléről ITT olvashatod a beszámolót!
Rögtön az elején két okból is exkuzálnom kell magam.
Először is kár lenne tagadni, a hét második felére sok más egyéb okból kifolyólag, olyan alacsonyra zuhant az energiaszintem, hogy csütörtök és péntek este jóval csekélyebb lelkesedéssel és kreativitással oldottam meg a heti kihívást, mint az azt megelőző napokban. Nem volt se smink, se melltartó, és még a pizsamám is kényelmes volt. De a hajam azért szép volt lefekvéskor, ha ez számít. Ellenben szombat este, a fináléban kitettem magamért, a nyáron viselt koszorúslány ruhámban és teljes puccparádéban maxoltam ki az aludj úgy, mint egy hercegnő életérzést.
A másik ok, ami miatt a hiúságom megköveteli a mentegetőzést, az alábbi képek minősége és milyensége. A minőségére a telefonomban található gyenge kamera, a milyenségére főként a már fentebb említett krónikus fáradtság ad magyarázatot. Ebből fakadóan lefekvésor és ébredéskor is ugyanakkora táskák voltak a szemeim alatt, és a szemgolyóim ugyanolyan vörösen izzottak, időponttól teljesen függetlenül. Mindezt csak azért írom le, hogy magamat is megnyugtassam, mivel a héten napközben is többen megjegyezték, hogy szarul nézek ki, így a reggel, tényleg közvetlenül az ébredés után készült fotóktól pláne nem sok jót lehettt várni.
Na, de a kihívásról. A női magazinok, köztük mi is, nem véletlenül próbáljuk évek óta lenyomni a nők torkán, hogy sminkben, soha, semmilyen körülmények között nem szabad lefeküdni. Egyrészt, mert az elaludt, a helyéről levándorolt smink, sokkal de sokkal rosszabbul fest, mint smink nélkül mutatkozni reggel bárki előtt, másrészt rettentően egészségtelen. Ezt néhány sminkben eltöltött éjszaka után elsőkézből tanúsíthatom. A diszkomfort érzet a tetőfokára hág, mikor frissen megfürödve lefekszel a tiszta ágyneműbe, miközben érzed, hogy a fejedre, plusz egy, totál felesleges, alapozóból mázolt hámréteg nehezedik. Ha ez önmagában nem lenne elég, a bőröd kiszárad, rosszabb esetben ki is pattogzik az éjjeli fuldoklástól. Az alapozón felül, a szempillaspirál az, amit örökre felejtsünk el éjszakára. Az hagyján, hogy lemorzsolódik a fele, és az egész arcot beterítik az apró fekete morzsák, de a szempillákon összecsomósodott festék lemosásakor a pillák felének nyugodtan búcsút is inthetünk. Csoda, hogy maradt szempillám a hétvégére, viccen kívül.
Ékszerben képtelenség aludni. Ezt mondjuk a kihívás előtt is pontosan tudtam. Most még biztosabbá vált.
Ha kényelmes darabot választunk, melltartóban meglepően kényelmes aludni. Ha nem olyan darabot választunk, amit szinte észre sem veszünk, akkor pedig egész egyszerűen nem fogunk aludni.
A hajamra lehet a legkevesebb panaszom, reggelre is egész vállalható maradt minden alkalommal.
A kényelmetlen ruhadarabok viselését megint nem kell különösebben cizellálni. Egyébként is rossz alvó vagyok, ha ehhez szúros, szűk, alváshoz kellemetlen anyagú darabokat adok, a pihentető alvással töltött órák száma a nullához konvergál. Ki gondolta volna.
A legnagyobb hazugság viszont, amivel a filmek etetnek minket, nem a smink, a ruha, a haj vagy az ékszer, hanem a tekintet. Nyilván ehhez tényleg aludni kéne a színészeknek, vagy legalább megríkatni őket, de soha egyetlen egy színésznőt sem láttam még úgy filmben felébredni, hogy a tekintete tényleg álmos lett volna. Egy életem, egy halálom, közvetlenül ébredés után, az én szemeim így néznek ki, és talán nem ostobaság azt gondolnom, hogy nagyjából mindenkié így festenek.
Sok meglepetést nem hozott ez a kihívás sem, de ezúton hivatalosnak tekintem, bármennyire is szerettem volna úgy ébredni reggelente, mint a filmekben a nők, mission: impossible. (Hacsak nem a Walking Dead a választott film.)
A heti kihívásról bővebben ITT, illetve a héten párhuzamosan zajló melltartó nélküli kihívásról, Kafra Dóri tolmácsolásában ITT olvashatsz!
Az előző heti kihívásomról, amikor egy hétig nem káromkodtam (annyit), pedig ITT olvashatsz!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez