Le kell mondani azokról az emberekről, akik természetesnek veszik a jelenlétünket
Azok az emberek, akik természetesnek vesznek bennünket, és nem hajlandók elfogadni minket a valódi önmagunkért. Akik miatt méltatlannak érezzük magunkat a figyelemre. Akik úgy viselkednek, mintha csak egyek lennénk a sok hal közül a tengerben. Ezek azok az emberek, akik rendkívül toxikusan hatnak az önképünkre. Ők azok, akikről így vagy úgy, de minél előbb le kell mondanunk.
Le kell mondunk azokról az emberekről, akik azt hiszik, megúszhatják a hazugságokat. Akik szinte soha nem tartják magukat a szavukhoz. Azokról az emberekről, akik szeretik felhívni a figyelmünket a saját pozitívumaikra, de nem akarják elfogadni azt a tényt, hogy mint minden más embernek, nekünk is vannak hibáink. Azokról az emberekről, akik kritizálnak minket a hiányosságaink miatt.
Le kell mondunk azokról az emberekről, akiket nem igazán érdekel, hogy kudarcot vallunk -e vagy sikereket érünk-e el. Azokról, akik nem tisztelnek minket. Akik nem veszik figyelembe a határainkat. Azokról az emberekről, akik mindig önmagukat helyezik előtérbe, bármi történjen is.
Le kell mondunk azokról az emberekről, akik azt éreztetik velünk, hogy értéktelenek vagyunk. Azokról, akik úgy döntenek, hogy csak akkor töltenek velünk időt, ha nincs jobb dolguk, vagy ha éppen ahhoz van kedvük. Azokról, akik azt éreztetik velünk, hogy mindig harcolnunk kell az egyre fogyatkozó figyelmükért. Mert ők azok, akik számára mindig az utolsó helyen állunk majd a prioritási listán.
Muszáj lemondanunk ezekről az emberekről, mert mérgezőek ránk nézve. Mert csak kihasználják a jóságunkat, a természetünket és mindig úgy fognak tenni, mintha felettünk állnának. Néha elcsepegtetve egy kis szeretetmorzsát, mondván ez tökéletesen elég számunkra a maradáshoz. Úgy bánnak csak velünk, mintha nekünk nem lenne méltóságunk.
Igen, le kell mondanunk róluk, mert nekik nem fog számítani az sem, hogy elveszítenek-e minket, hiszen soha nem is tudták, hogy kik vagyunk valójában. Hogy mire vagyunk képesek, mennyit érünk. Ők csak saját magukat látják.
Meg kell ezt tennünk, mert legbelül tudnunk kell, hogy többet érdemlünk az élettől ennél. Hogy mi is értékesek vagyunk és érdemesek a szeretetre és a figyelemre anélkül, hogy kuncsorognunk kellene érte.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez