Közétkeztetés itthon
Hiába a gondos odafigyelés és a megválogatott alapanyagok használata konyhánkban, ha gyermekeinknek az oktatási intézményekben nem megfelelő ételeket szolgálnak fel. Az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) ajánlása alapján egy óvodás korú gyerek napi energiaszükségletének 65%-át, egy bölcsődésnek 75%-át kell a közétkeztetőnek biztosítania. Azonban Magyarországon nincs olyan intézmény, amely az ajánlott minőséget teljesíteni tudná. Óvoda- és bölcsődeválasztás előtt tehát nem árt tájékozódni arról sem, hogy milyen étlapot állítanak össze az egyes helyeken.
Óvodás korcsoport: Az óvodákban gondoskodniuk kell arról, hogy minden nap 3 dl tej vagy tejtermék, 2 adag zöldség és gyümölcs (ezekből egy nyers), valamint 2 adag gabonaalapú termék - amelyből egy teljes kiőrlésű – szerepeljen a menün. Szigorú előírások vonatkoznak arra is, hogy hogyan kell elkészíteni illetve tálalni a gyerekek tízóraiját, uzsonnáját és ebédjét. Tejfölt például csak és kizárólag főtt ételekben ajánlanak, a tejet nem cukrozhatják, előírt mennyiségben használható a só, és a folyadék sem lehet ivóvízen kívül más, mint tea illetve szénsavmentes ásványvíz. A napi háromszori étkeztetés esetén pedig meghatározták, hogy egy-egy élelmiszercsoport 10 nap alatt hányszor és milyen módon kerülhet az asztalra. Hús legalább hatszor, de legfeljebb csak tízszer; száraztésztát maximum 2, rizst 3 alkalommal adhatnak köretként a kicsiknek; olajban sült étel pedig csupán egyszer lehet terítéken. A tervezet rendelkezik arról is, hogy nyersanyag szerint mire használhatják fel az alapanyagokat, például halat, halkonzervet feltétként, szendvicshez és levesben, természetesen a megszabott mennyiségben.
A bölcsődék: A követelmények szinte pontosan megegyeznek, az eltérések csupán az elvárt mennyiségben mutatkoznak meg: több tejet, zöldséget és gyümölcsöt, ugyanakkor kevesebb húst, rizst és tésztát, olajban sült ételt pedig egyáltalán nem kínálhatnak az 1-3 éves kisgyerekeknek. Vannak olyan élelmiszerek, alapanyagok, amelyeket pedig nem lehet használni a közétkeztetésben. Ilyenek a leveskocka, a sót tartalmazó ételízesítő, a szénsavas vagy cukrozott üdítő, a zsír, az édesítőszerek, a magas zsírtartalmú húsok és tejfölök.
Mi a helyzet a valóságban? Sajnos utoljára és egyben először 2009-ben készült átfogó országos vizsgálat az óvodai közétkeztetésről, ez teljes egészében hozzáférhető az OÉTI weboldalán. A kutatás kiemelt eredményei meglehetősen lesújtóak: a kicsik elé tett ételek sem mennyiségében, sem minőségében nem felelnek meg a követelményeknek. A napi friss zöldséget és gyümölcsöt csak a közétkeztetők fele tudta biztosítani, a folyadékbevitel pótlása az óvodák egyharmadában nem megfelelő italokkal történt és az ételek sótartalma is túl magas volt. A főzőkonyhák nagy részében használtak ételízesítőket, félkész termékeket, amelyek ellenjavallottak az óvodások számára. A gyerekek az intézmények közel harmadában kaptak szörpöt, cukrozott teát és alacsony gyümölcstartalmú gyümölcsleveket. Sokkal több húst, ezen belül is sertést, tejet azonban kevesebbet adtak az előírtnál, ízesített, cukrozott változatai (kakaó, karamellás, tejeskávé) viszont rendszeresen előfordultak. A száraztészta javasolt mennyiségének több mint két és félszeresét kínálták, volt olyan óvoda, ahol minden másnap szerepelt főtt tészta az étlapon. A vizsgált napi étrendek 35%-a egyetlen követelménynek sem felelt meg, vagyis magas zsírszázalék, magas só és alacsony kalciumtartalom jellemezte őket. Egyetlen összeállított étrend sem tudta teljesíteni mindhárom elvárást. Hogy az elmúlt öt évben kedvezőbben alakult-e a közétkeztetés az óvodákban és bölcsődékben, adatok hiányában nem tudhatjuk. Azonban szülőként e tudás ismeretében odafigyelhetünk arra, hogy mit adunk gyermekünknek, illetve természetesen támogathatjuk is a közintézmények étkeztetését (a kutatás szerint az óvodák nagy részében ezt meg is teszik a szülők), lehetőleg friss gyümölccsel, zöldséggel illetve teljes kiőrlésű pékárukkal.
Kónya Mónika
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez