2013-ban egy új fogalommal kellett megismerkednünk. Ez pedig a családi járulék kedvezmény. Ha eddig nem voltak érthetők az adókedvezmények érvényesítésével kapcsolatos szabályok, akkor ez most maga a káosz.

Kezdjük azzal, hogy már a fogalom meghatározása is némi adózási ismeretet igényel, mivel különbséget kell tenni adó és járulék között.  Ráadásul, amíg a családi adókedvezmény az adóalapot csökkenti, addig a járulék kedvezmény a járulék összegét csökkenti. És ha nem vagyunk eléggé kiokosítva, akkor év végén a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény után még 12 %-os bírságot is fizethetünk. Ez azt jelenti, hogy jól meg kell gondolni, hogy milyen nyilatkozatot adunk a munkáltató vagy kifizető számára. De kezdjük az elején. Nézzük meg, hogy ki jogosult családi adókedvezményre és ki jogosult családi járulék kedvezményre.  Elsődlegesen a családok oldaláról írok a jogosultságról, azaz a jogosultság felsorolása nem teljes!  Ha szeretnéd látni bővebben, hogy kik jogosultak családi adókedvezményre, akkor az 1995. évi CXVII. szja tv. 29/A §-ánál megtalálod. Nézzük csak.

Családi adókedvezményre jogosult:

1. az a magánszemély, aki a gyermekére tekintettel családi pótlékra jogosult

2. a babát váró kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa

Az első pont nem okoz problémát, mivel a vérszerinti szülő, más szóval apa és anya az, aki a gyermekére tekintettel családi pótlékra jogosult. A jogosultság fennáll abban az esetben is, ha a szülők csak élettársi kapcsolatban élnek egymással. Fontos, hogy nem az számít, hogy ténylegesen kinek folyósítják a családi pótlékot, hanem az, hogy a jogosultság fennálljon a családi pótlék folyósításra.  A várandósság már nem ennyire egyértelmű.  Itt az élettárs nem jogosult családi adókedvezményre, még abban az esetben sem, ha ő a vér szerinti szülő. Viszont a házastárs igen és abban az esetben is, ha nem ő a pocakban lévő baba vér szerinti szülője.   Ennél már csak az érdekesebb, amikor élettársak esetén van közös és nem közös gyermek. Ebben az esetben a nem közös gyermek tekintetében nem áll fenn a jogosultság, így családi adókedvezményre csak a saját és közös gyermek után áll fenn a jogosultság. Ezt lehet még fokozni azzal, hogy a volt házastárssal közösen érvényesít az egyik vagy akár mindkét élettárs családi adókedvezményt.

Ki jogosult családi járulék kedvezményre?

Az első feltétel az, hogy az jogosult családi járulék kedvezményre, aki családi adókedvezményre is jogosult. Így ha tudod, hogy családi adókedvezményre jogosult vagy, akkor az már fél siker, mert ebben az esetben nagy valószínűséggel, jogosult leszel családi járulék kedvezményre is. A családi járulék kedvezmény további feltétele az, hogy az igénylő biztosított legyen. Valamint feltétel az is, hogy a jövedelem az összevont adóalap része legyen. Nézzük meg a jogosultsági feltételeket egy kicsit részletesebben. Azt írtam, hogy a családi járulék kedvezményre a biztosított jogosult.  De ki minősül biztosítottnak? Ez már nehéz dió, főleg, ha az ember nem tudja, hogy mit jelent az, hogy biztosítás.  A legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy ha munkavégzésre irányuló jogviszonyod van, azaz van munkaviszonyod, megbízási jogviszonyod, vállalkozásod, vagy akár álláskeresési támogatást folyósítanak a számodra, akkor biztosított vagy. Akkor is, ha éppen táppénzen,  tgyás-on, gyed-en vagy akár gyes-en vagy. De figyelj csak, ha álláskeresési támogatás szüneteltetése alatt folyósítanak tgyás-t, gyed-et, vagy a tgyás, gyed folyósítása alatt megszűnik a munkaviszonyod, megbízási jogviszonyod vagy vállalkozásod, akkor már nem leszel biztosított, így nem leszel jogosult családi járulék kedvezményre sem.  Menjünk tovább ! Mit jelent az, hogy a jövedelem az összevont adóalap részét képezi? Hogy ne kelljen hosszú felsorolásokat adnom, elég az, hogy ami adómentes bevételnek minősül, pl gyes az nem az összevont adóalap része, így nem lehet járulék kedvezményt igénybe venni utána. Kérdés az is, hogy az egyéni és társas vállalkozó igénybe tud –e venni családi adókedvezményt?  A válasz igen, de csak abban az esetben, ha ténylegesen realizál jövedelmet. Ez azt jelenti, hogy társas vállalkozó esetén tagi jövedelmet, egyéni vállalkozó esetén pedig kivétet vesz ki a vállalkozásból. Ha csak a kötelező járulék alap után fizeti meg a vállalkozó a járulékokat, vagy a tagi jövedelem/kivét összege nem éri el a kötelező járulék alap összegét, akkor a vállalkozó nem tud érvényesíteni családi járulék kedvezményt. Családi adókedvezményt igen, de családi járulék kedvezményt nem!

Azért, hogy jobban érthető legyen, nézzük meg példával!

P. Tünde egyéni vállalkozó havi kivétje 100 000 Ft, három gyermeke van, akikre tekintettel családi pótlékra jogosult. Egyedül igényli a családi adókedvezményt.  Mivel a kivét összege nem éri el a kötelező járulék alap minimumot, ezért családi adókedvezményre jogosult, ami 16 000 Ft (100 000*016), de családi járulék kedvezményt nem tud igénybe venni.  Családi járulék kedvezményt csak abban az esetben tudna érvényesíteni, ha a kivét összege elérné a minimum járulék alapot. Ami már azért is komplikált, mert  a kötelező három járulék (szociális hozzájárulási adó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő – piaci járulék)  esetében, mind a három járuléknál különböző a kötelező járulék alap.  De a jogalkotó ezt ügyesen megoldotta azzal, hogy meghatározta, hogy a családi járulék kedvezmény milyen sorrendben vehető igénybe az egyéni járulékokból. Ez azt jelenti, hogy meg van adva a járulék kedvezmény érvényesítési sorrendje. Azaz a családi járulék kedvezményt először a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezt követően a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, majd végül a nyugdíjjárulék összegéből lehet érvényesíteni. Ez meg is adja a választ arra, hogy a vállalkozó csak akkor tud járulék kedvezményt igénybe venni, ha a kivét, illetve tagi jövedelem meghaladja a kötelező pénzbeli járulék alap összegét. Ami jelenleg a minimál bér 150 %-a, azaz ha a főtevékenység nem kapcsolódik szakképzettséghez, akkor br. 152 250 Ft, ha a főtevékenység szakképzettséghez vagy középfokú iskolai végzettséghez kötődik akkor br. 177 000 Ft.

Mielőtt rátérnénk  a számolgatásra, nézzünk meg még valamit!

Sokszor találkozom azzal, hogy nem ismerik a különbséget a megosztás és a közös érvényesítés között.  Megosztásról akkor beszélünk, amikor a családi adókedvezményre a másik fél nem jogosult. Ez általában élettársak esetén fordul elő, amikor az élettárs nem vérszerinti szülő.  Az ilyen esetekben  csak az éves bevallás benyújtásakor van arra lehetőség, hogy az élettárs igénybe vegye a családi adókedvezményt. Közös érvényesítésről akkor beszélünk, amikor mind a két szülő jogosult a család adókedvezmény igénybevételére. Ez vonatkozik az élettársra is, ha ő a vérszerinti szülő.

Ha már itt tartunk, akkor nézzük meg, hogy mennyi is az az annyi!

Családi adókedvezmény esetén az érvényesíthető családi adókedvezmény összege egy vagy két gyermek esetén gyermekenként 62 500 Ft, több gyermek esetén gyermekenként 206 250 Ft. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményt elsődlegesen a három vagy többgyermekes szülők vehetik igénybe. A családi járulék kedvezmény igénybe vételének hatályba lépésével is a három vagy több gyermekes szülők tudnak jelentősebb jövedelmet megtakarítani.  Ennek az az oka, hogy az összes igénybe vehető kedvezmény nem haladhatja meg a családi adókedvezmény igénybe vehető összegét. Ez azt jelenti, hogy ha csak két gyermek van a családban, akkor az összes igénybe vehető kedvezmény 62 500 Ft gyermekenként.  Ez jelen esetben 125 000 Ft. Ha a család jövedelme meghaladja ezt az összeget, akkor már nem tud igénybe venni családi járulék kedvezményt.

Példával: T. Boglárka havi fizetése br. 120 000 Ft. Egyedül neveli két gyermekét. A br. 120 000 Ft-os jövedelemből 2013-ig csak a 16 %-os szja kedvezményt tudja figyelembe venni, azaz 19 200  Ft-ot.  Az adókedvezmény kiterjesztésével igénybe veheti a még fennmaradó adókedvezményt.  Először azt kell megnézni, hogy Boglárka mennyi családi adókedvezményre jogosult összesen. 62 500*2=125 000 Ft. Ebből igénybe vett 120 000 Ft családi adókedvezményt.  Maradt még 5 000 Ft  igénybe vehető kedvezmény. A továbbiakban venni kell az 5 000 Ft-nak a 16%-át, ami 800 Ft. Ez alapján Boglárka még 800 Ft kedvezményt tud igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy a nettó fizetése 800 Ft-tal lesz több, mint 2013-ban. Ha viszont Boglárkának 3 gyermeke van, akkor az igénybe vehető családi adókedvezmény összesen 206 250*3=618 750 Ft. Ebből Boglárka igénybe vesz 120 000 Ft családi adókedvezményt. Nézzük meg mennyi járulék kedvezményt tud igénybe venni. 618 750-120 000 =498 750 Ft marad még az igénybe vehető kedvezmény keretből 498 750*0,16 =79 800 Ft.

Ez alapján Boglárka még maximum 79 800 Ft kedvezményt tudna igénybe venni.  Meg kell néznünk, hogy a 120 000 Ft-nak mennyi a 17 %-a. Azért 17 %, mert a járulék kedvezmény a 10 %-os nyugdíjjárulékból, a 4 %-os természetbeni, valamint a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékból vehető igénybe. A munkaerő piaci járulék továbbra is levonásra kerül. Tehát ott tartottunk, hogy nézzük meg a 120 000 Ft-nak a 17 %-át. 120 000*0,17=20 400 Ft. A 20 400 Ft-ot bőven fedezi a még fennmaradó 79 800 Ft-os keret. Azaz Boglárka a családi adókedvezményen kívül még 20 400 Ft családi járulék kedvezményt tud igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy Boglárka nettó fizetése a következők szerint alakul:

		2 gyermek esetén	3 gyermek esetén
Bruttó bér		120 000 Ft	120 000 Ft
1.	16% szja	0 Ft	0 Ft
2.	10 % nyugdíj járulék	12 000 Ft	0 Ft
3.	4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék	4800-800=4000	0 Ft
4.	3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék	3 600 Ft	0 Ft
5.	1,5 % munkaerő-piaci járulék	1 800 Ft	1 800 Ft
Nettó bér: Bruttó bér - (1 +2+3+4+5)		98 600 Ft	118 200 Ft

A különbség havi 19 600 Ft (118 200-98 600). Másként ez azt jelenti, hogy 3 gyermek esetén Boglárka br.bére közel azonos a nettó bérrel.   Ha pl. az apa keresete megegyezik Boglárka keresetével, akkor a család havi szinten 39 200 Ft-ot takarít meg. Magasabb jövedelem esetén még nagyobb a megtakarítás. Egy dologra kell figyelni, hogy  járulék kedvezmény érvényesítése esetén a család br. jövedelme ne haladja meg a 300 000 Ft-ot, mivel 300 000 Ft felett már az igénybe vehető kedvezmény keretet meghaladná a család és év végén ez szja visszafizetést jelentene.

Miért is? Több mint három  gyermek esetén az összes kedvezmény nem haladhatja meg gyermekenként a havi 33 000 Ft (206 250*0,16=33 000 Ft). Nézzük meg mit jelent ez három gyermek esetén. Az összes kedvezmény ebben az esetben 206 250*3=618 750 Ft. Ha ennek vesszük a 16 %-át, akkor ez 99 000 Ft lesz. Azaz 3 gyermek esetén 99 000 Ft lehet az összes igénybe vehető kedvezmény. Ha a család jövedelme 300 000 Ft akkor ez a következőket jelenti.

		Apa br. bére	Anya br. bére
Bruttó bér		180 000 Ft	120 000 Ft
1.	16% szja	28 800 Ft	19 200 Ft
2.	10 % nyugdíj járulék	18 000 Ft	12 000 Ft
3.	4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék	7 200 Ft	4 800Ft
4.	3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék	5 400 Ft	3 600 Ft
5.	1,5 % munkaerő-piaci járulék	2 700 Ft	1 800 Ft
6.	Igénybe vehető családi adó és járulék kedvezmény összege: 2+3+4+5	59 400 Ft	39 600 Ft
Nettó bér: Bruttó bér - 5.		177 300 Ft	118 200 Ft

Ha összeadod az 59 400 Ft-ot és a 39 600 Ft-ot akkor megkapod a maximum igénybe vehető kedvezmény összegét, azaz a 99 000 Ft-ot.  Ott tartottam, hogy br. 300 000 Ft-os jövedelem felett már nem lehet teljes egészében igénybe venni a járulék kedvezményt, mert év végén ez adó visszafizetést fog jelenteni. Pl. 400 000 Ft-os bér esetén, ha megnézzük az összes egyéni járulék összegét a munkaerő piaci járulékon kívül (16 % szja, 10 % nyugdíj járulék, 7 % egészségbiztosítási –természetbeni és pénzbeli - járulék), akkor ez összesen 33 %-os levonást jelent. Ha a 400 000 Ft-nak vesszük a 33 %-át, akkor az 132 000 Ft. Ez pont 33 000 Ft-tal jelent többet, mint amennyit igénybe lehet venni.  Ez azt jelenti, hogy év végén keletkezik 12*33 000 Ft szja visszafizetési kötelezettségünk. Azért veszélyes ez, mert eddig benne volt a köztudatban, hogy 3 gyermek esetén 618 750 Ft-os jövedelmet lehet adómentessé tenni. De most itt van a járulék kedvezmény igénybe vétele is, ami miatt csökken az a br. jövedelem, amely után teljes egészében igénybe vehető a családi adó- és járulék kedvezmény.  Ha nem veszel igénybe családi járulék kedvezményt, akkor továbbra is lehetőség van arra, hogy gyermekenként 206 250 Ft-tal csökkentsd az adóalapodat, amire valóban igaz az, hogy családi szinten 618 750 Ft-os jövedelem tehető adómentessé.  Viszont, ha családi járulék kedvezményt szeretnél igénybe venni, akkor ezt csak akkor tedd, ha a br. jövedelem családi szinten nem haladja meg a br. 300 000 Ft-ot.

Most hogy eléggé össze vagyunk kavarodva, nézzük meg még azt az esetet, amikor elvált szülők közös gondozása alatt áll a közös gyermek és mind a két szülőnek van új házassága, amiben vannak új gyermekek is.

Nézzük példával! Anya és apa egy közös gyermeket, közös felügyelet alatt nevel, de apának az újabb házasságában van még két gyermek és anyának az új házasságában szintén van még egy gyermeke. Hogy alakul ebben az esetben a családi adó- és járulékkedvezmény jogosultsága?

1. Anya közös gyermek 1 fő + új házasság 1 gyermek

2. Apa közös gyermek 1 fő + új házasság 2 gyermek

Ebben az esetben:

1. Apa jogosult: 206 250+206 250+(206250/2) kedvezményre

2. Anya jogosult: 62 500 + (62 500/2) kedvezményre

Ez azt jelenti, hogy a közös gyermekre tekintettel 50-50 %-ban jogosultak családi adókedvezményre, illetve járulék kedvezményre abban az esetben, ha a közös gyermeket közös gondozás alatt nevelik.  Még számtalan olyan eset van, amit az élet produkál és el kell dönteni, hogy ki jogosult és milyen összegben a családi adó és járulék kedvezményre.  Remélem, hogy azért segített annyit a cikk, hogy egy kicsit belelássatok a családi adó – és járulék kedvezmény labirintusa mögé.

Horváthné R. Mónika - Kismamatb

• adókezdvezmény kismama

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!