Kávézz Karády Katalinnal!
A végzet asszonyának nevét viselő budai kávéház kellemes emlékeket idéz és gasztronómiai meglepetéseket is tartogat.
Karády Katalinként ismert díva, 1912. december 8-án Kanczler Katalin néven született egy hétgyerekes kőbányai proletárcsaládban, ahol az apa durvasága mérgezte a mindennapokat. Az otthoni pokol elől tizenhét évesen a házasságba menekült, de két év után elvált nála jóval idősebb férjétől. Kávéházi énekesként fedezte fel Egyed Zoltán hírlapíró, aki gondoskodott képzéséről, és akitől a Karády nevet is kapta. 1939-ben forgatta a Halálos tavaszt, amely az első és legsikeresebb filmje lett, és az „Ez lett a vesztünk” című dal elindította énekesnői karrierjét. Sajátosan mély hangja később hanglemezek ezrein búgta a slágereket: ilyen sláger volt a Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Valahol Oroszországban, Mindig az a perc, Ezt a nagy szerelmet, stb.
Magánéletétében Újszászy Istvánnal, a hírszerzés főnökével szövődött szenvedélyes viszonya. (Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című 2001-es filmje Karády és Újszászy szerelmét eleveníti fel.) 1944-ben, a német megszállás után megfagyott körülötte a levegő, ezt igazolja az is, hogy miután a Gestapo letartóztatta, befolyásos barátai is csak nehezen tudták kiszabadítani. A nyilas rémuralom idején pedig zsidókat mentett, de Karádyt az viselte meg rettenetesen, hogy a szovjet fogságba esett, majd az ÁVH-nak átadott Újszászynak nyoma veszett. A kommunista kultúrpolitika nem igényelte szerepléseit, ezért a közönség is leszokott róla. 1951. február 9-én hagyta el Magyarországot, itthon ezután neve sem hangzott el. Először Brazíliában, majd New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont vezetett. Magányosan élt, még fényképezni sem engedte magát, csak 1973-ban adott egy exkluzív interjút Sándor Pálnak. Soha nem látogatott haza, mert az emberek emlékezetében örökre fiatalnak akart megmaradni. 1990. február 8-án, New Yorkban halt meg.
Karády Katalin Múzeum Kávéház
Budapesten a két Mammut közötti sétálóutcában található a Karády Katalin Múzeum Kávéház, ahol a színésznő hangja, tárgyai, és teljes szellemi öröksége a múlt század harmincas, negyvenes éveinek édes-bús világát idézik. Maga a kávézó egy bérház aljában, a szuterénszinten működik, patinás kialakítással, kényelmes belső zugokkal, a sétálóutcára kitelepült asztalokkal, ernyőkkel. Az épület lábazatát a tulajdonos embermagasságig zöld, brazil márványlapokkal burkoltatta. Odabent a múzeumi tartalmat igazából néhány különlegesebb személyes tárgy képviseli a leüvegezett falifülkékben.
A szecesszió és az art deco stílusjegyeit hordozó helységek dekorációja: a brazil és olasz márvány, a cseresznyefa, a vajszínű bőr, az eredeti Swarovski kristályok és Mucha ólomüveg mintái méltó keretbe foglalják a kivételes életpályát és korát.
Mindez persze egy különleges kávéházi élménnyel párosul, hiszen itt kapaható a Karády rosé is, de a válogatott alapanyagokból titkos recept alapján készült Karády-szelet is garantáltan emlékezetes gasztronómiai pillanatokat kínál. A kávé szerelmeseinek pedig érdemes megkóstolniuk Magyarország egyik legjobb kávéját: a Cararro 1927 a világ nyolc legjobb termelőhelyéről gyűjtött őrleményéből készül.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez