Jó téma, érdekes olvasmány: A nővérem húga
Cameron Diaz főszereplésével 2009-ben mutatták be Jodi Picoult, A nővérem húga című filmet, de akik látták azok egyértelműen azt mondják, hogy a könyv sokkal jobb, mint a film, hiszen a sorokat olvasva sokkal jobban átérezzük a főszereplők leukémia elleni küzdelmének miértjét..
Ha ezt a könyvet a kezébe veszi az olvasó, akkor olyan kérdésekkel kezd el foglakozni, amelyek bár napi szinten jelen vannak az életbe, mégsem foglalkozunk vele addig, amíg nincs benne személyes érintettségünk. Az egész könyv egy háromgyermekes család küzdelemét viszi végig: a legidősebb testvér, Jesse már a "sötét oldalon" jár, a középső lány, Kate súlyos leukémiás, a húg, Anna pedig - a tudomány jóvoltából eleve azért született, hogy genetikailag megfelelő donor legyen a nővére számára. Amikor a beteg Kate körül forgó családi élet ellen lázadó tizenhárom éves Anna bepereli szüleit, hogy önrendelkezési jogot nyerjen a saját teste fölött, minden megbolydul. A lelki örvények egyre mélyebbre húzzák a jogászból lett főfoglalkozású anyát és az apát. Persze ez még csak a kiindulási alap, ehhez jönnek olyan mellékszálak, mint a már említett ügyvéd magánéleti és egészségügyi problémái, az apa tűzoltós élményei, miegymás. De a per alatt fény derül az elmúlt tizenhárom év küzdelmeire az apa, az anya, Kate, Anna és a harmadik testvérük Jesse szemszögéből is. A könyv a vége felé lesz egyre izgalmasabb, a legutolsó oldalakon még szembesülünk egy megrázó „csavarral”.
A krízishelyzetet a népszerű írónő felváltva láttatja a hét szereplő szemével, bravúrosan váltogatva az idősíkokat is. Miközben egy lebilincselő, gyorsléptű regény fejezetein nevethet-zokoghat az olvasó, olyan hitelesen elevenedik meg előtte a kertvárosi otthon, a kórház, a tárgyalóterem és a tűzoltólaktanya világa, mintha dokumentumfilmet nézne. S akik olvasták a könyvet azt mondják, hogy a végkifejlet pedig majdnem akkora meglepetéseket tartogat, mint egy krimi.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez